Háromezer-ötszáz új lakás építését tervezi Izrael az általa megszállt Ciszjordániában, az új lakónegyed egy régebbi telepet kötne össze Jeruzsálemmel – közölte a Jediót Ahronót című izraeli lap. A cikk szerint az építkezést Ariel Saron izraeli kormányfő rendelte el a Mále Adumim telep és az arabok lakta Kelet-Jeruzsálem közötti területen egy múlt heti előterjesztésében, hogy megerősítse Izrael jelenlétét „Nagy-Jeruzsálem” térségében. Izrael 1967-ben foglalta el Jeruzsálemet, amelyet fővárosának nyilvánított. A palesztinok azt szeretnék, hogy Kelet-Jeruzsálem legyen leendő államuk fővárosa, ezért azt követelik Izraeltől, hogy az Egyesült Államok ihlette, közel-keleti rendezést célzó „útitervben” vállaltaknak megfelelően állítsa le települések építését a térségben.
A Mááriv című újság közben azt írta, hogy a görög ortodox egyház eladott Izraelnek a jeruzsálemi óvárosban két ingatlant. A város arab részén álló Amirjal és Albatra szállodák adásvételét az izraeli napilap szerint külföldön intézték, a pénzt európai bankokon keresztül utalták át. Az al-Hajat al-Dzsadída palesztin lap értesülése szerint a palesztin vezetők felhívták a görög kormányt, hogy tisztázza az ügyeket.
Több száz palesztin informátorát is kivonja Izrael a Gázai övezetből a terület nyárra tervezett palesztin kézbe adásával párhuzamosan, és gyakorlatilag állampolgárként fogadja be őket – mondták palesztin biztonsági források. A beszámoló szerint a hadsereg lebontja Dahaníját, azt az őrzött települést, ahol az egykori informátorokat szállásolták el családjaikkal együtt. A palesztin informátoroknak – akiket palesztin oldalról kollaboránsoknak tekintenek, és megvetéssel néznek rájuk – fontos szerepük volt az intifáda (a palesztin fegyveres felkelés) négy és fél éve alatt az izraeli hadsereg körözött palesztin militáns vezetők elleni akcióiban.
Aggasztó jelentés. Egy évtizede nem volt ilyen magas az idegenellenes atrocitások száma Franciaországban – derült ki egy jelentésből, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra. Az Associated Press által elemzett írás szerint a mozlimok és a zsidók voltak a támadások fő áldozatai. 2003-ban 833 faji indíttatású bűncselekményt regisztráltak, egy évre rá ez a szám már 1565 volt. A Nemzeti Tanácskozó Bizottság az Emberi Jogokról kimutatásai szerint utoljára 1994-ben volt ilyen rossz a helyzet. (S. L. S.)