A debreceni székhelyű Csereháti Húsmarhatartó és Földhasznosító Kft. 2004 elején csaknem 13,5 millió forint összegű előleghez jutott földalapú támogatás címén. A cégvezetés olyan területekre is igényt nyújtott be azonban, amelyekhez sem tulajdoni lapot, sem bérleti szerződést nem tudnak felmutatni. A törvénytelenségre úgy derült fény, hogy a szemerei és a környék településeinek mezőgazdasági termelői a napokban pénz helyett csak a túligénylésről szóló FVM-es levelet vehették át. Az előlegkifizetés idején még minden törvényesnek és szabályosnak látszott, most azonban a pórul járt gazdák nem értik, miért nem kapják meg jogos járandóságukat időben, s miért nekik kell egyezkedniük a debreceniekkel? Mindannyian állítják: a vállalkozás vezette félre a szaktárcát, így a gazdák méltánytalannak tartják az eljárást, amely szerint arra kötelezik őket, hogy olyan ügyet tisztázzanak, amelyhez semmi közük.
A pénzükre váró mezőgazdászok álláspontja szerint a földalapú támogatások beküldött adatainak feldolgozása során vált egyértelművé, hogy a kft. az úgynevezett „fizikai blokkok” mindenki által elérhető térképi adatainak felhasználásával jogtalanul nyújtotta be igényét, mivel nem tudhatták, hogy melyik földet ki műveli, illetve művelik-e egyáltalán? A gazdák állítják, törvénysértés áldozataivá váltak, ezért rendőrségi feljelentést tettek, mondván, a hatóságok bevonásával talán felgyorsíthatják az eseményeket.
Az encsi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, Kovács András alezredes megerősítette, valóban történt feljelentés a földalapú támogatás ügyében, részletekkel viszont nem szolgálhatott. Az aktákat továbbították Miskolcra, mert a cselekmény nem csupán az encsiek illetékességi területére korlátozódik. Mint kiderült, a nyomozás folyik, az egyik érintettet, az encsi Ratkóczki Jánost már meg is hallgatták. A nyugdíjaskorú gazda felhívta a figyelmet: bár csak nyolchektárnyi saját szántóterülettel rendelkezik Szemere határában, mégis bosszantó, hogy a Csereháti Húsmarhatartó és Földhasznosító Kft. szinte a térség egész szántóterületét fennhatósága alá vonta a gazdák hozzájárulása nélkül, egy Unió 2001 nevű fulókércsi szövetkezet közreműködésével. Minimum 500 hektárnyi földre vettek fel jogtalan támogatást a debreceniek. Az a szomorú, hogy míg másoknak az ügyeskedésen jár az esze, addig a tisztességes földművelők kilátástalannak látják a jövőt, mert a tavalyi termés jelentős hányadára még vásárló sincs, a tárolás pedig nem olcsó. Itt a tavasz, el kellene kezdeni a munkát, s abból a támogatásból fedeznék a működési kiadásokat a gazdák, amit még ki sem fizetett a szaktárca – fogalmazott Ratkóczki János.
A kft. ügyvezető igazgatója, Csukás Bertalan elismerte, valóban előfordultak hibák a földalapú támogatások igénylése előtt. Úgy véli, a gazdák többsége nem is tudja, hogy hol helyezkedik el a földje, s a támogatási ügy csak akkor lett napirendi kérdés, amikor ő hasznosítani akarta a parlagon hagyott területeket. Állattartás a célja, hiszen a kft. erre szakosodott, s legelőművelésre csak azon személyek vehetnek fel támogatást, akik valóban legeltetésre vállalkoznak. Csukás Bertalan nem titkolta, valóban túligénylés történt, viszont az 500 hektárról szóló információk szerinte hamisak. Eközben nehezményezte a cége nevének közlését, mert a földalapú támogatások körüli huzavona nemcsak őt érinti, hanem országos jelenségről van szó. Kft.-je több helyen érdekelt a mezőgazdasági termelésben, a Cserehát csak része vállalkozásának. Az Aggteleki Nemzeti Parkban ugyancsak rendelkezik területtel, mint ahogy Fulókércsen és Szemerén is. A földek együttes mérete pedig valóban meghaladja az ezer hektárt.
A történtekért mindenképpen a minisztériumot okolja az ügyvezető igazgató, mert elmulasztották felülvizsgálni a támogatási kérelmeket. Mint mondta, a kft.-nek nincs más célja, mint azt hasznosítani, amit mások parlagon hagytak.
A csereháti térségért felelős falugazdász, Tóth István közölte: a térképek alapján minden parcella kódszámmal rendelkezik, s kódszámmal ellátott adatok szerint határozzák meg a fizikai blokkokra osztott hazai földterületek elhelyezkedését. Valószínűleg Csukás Bertalan ezt a térképet használta, mielőtt támogatási igényét benyújtotta volna. A falugazdász beszélt a kft. ügyvezető igazgatójával, miután a megkárosított földművelők rájöttek, hogy valami nincs rendben a támogatás körül. Kérte Csukást, próbáljon megegyezni a szemben álló gazdákkal, mert úgysem kaphat támogatást a vállalkozás, ha jogtalan igényt nyújtott be. A cég ügyvezető igazgatója azt állította, művelik a földeket, de Tóth István kifejtette, a gazégetés nem tartozik e kategóriába. Van olyan blokk, ahol száz hektárra igényelt támogatást a kft., és saját számítása szerint valóban 500 hektáros terület képezi vita tárgyát. Azt viszont Csukás elfelejtette közölni – mondta –, hogy egyik tulajdonostól sem kért engedélyt a földek hasznosítására, így – ahogy a falugazdász is állította – csakis a vállalkozás követett el törvénysértést. A gazdák rovására összeállított parcellákon felül pedig olyan területekre is felvette az előleget, amelyek szintén másoké, csak éppen nem igényeltek rá támogatást, mert a földet parlagon hagyták…
Pallagi László, a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vezetője tudatta, nem adhat ki információkat a megigényelt támogatás nagyságrendjéről csakis az érintetteknek. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta azokat az adatokat, amelyeket elétártunk. Nevezetesen, hogy 43 parcellában 1686 hektárra igényelt földalapú támogatást a Csereháti Húsmarhatartó és Földhasznosító Kft., amiért 13,5 millió forint előleget vehettek fel. A túligénylés mértékét sem osztotta meg velünk, a hivatal ebben az ügyben sem adhat ki tájékoztatást, de a helyi számítások szerint a kérdéses földterület nagysága 486 hektár. A hivatalvezető kijelentette, a gazdákkal történő teljes megegyezésig nem fizetnek, s hozzátette, ha a földalapú támogatási összeg több mint felét hamis adatok alapján igényelték a cég vezetői, akkor öt évre kizárják a támogatási rendszerekből mind a debrecenieket, mind a többi ügyeskedőt.
A legrosszabb a legjobb. A kedvezőtlen adottságú térségek európai uniós támogatásainak odaítélése előtt tavaly szintén hibát követett el az FVM, ugyanis a termőföldek minősítése során az ország kifejezetten hátrányos helyzetű régióit – akarva-akaratlanul – összekeverték a kedvező adottságúakkal a május 1-jei csatlakozás után. Ez annyit jelent, hogy például a szinte termőképtelen földeket kiváló minőségűnek tüntették fel, s bár a gyenge adottságú földterületekre jár az Európai Unió kedvezőtlen adottságú térségei számára kiírt támogatás, mégis a magas aranykorona-értékű területekre kapják a pénzt. A nyilvánvaló tévedést eddig nem korrigálták, pedig az alig művelhető földeken gazdálkodó termelők a „cserére” többször felhívták a szaktárca illetékeseinek figyelmét.
