Tegnap az EU statisztikai hivatala, az Eurostat a magyar kormány által hivatalosan publikált adatoknál kedvezőtlenebb gazdasági helyzetről számolt be. Az adatsor szerint hazánk GDP-arányos államadóssága tavaly átlépte a maastrichti követelményekben meghatározott plafonértéket, és immár eléri a 60,7 százalékot.
A jelentésből az is kiderül, hogy hazánk államadóssága a kormányváltás óta folyamatosan nőtt: 2001 végén a GDP-arányos adósságunk még csak 53,6 százalékos volt, ez az érték azonban az elmúlt három év mindegyikében egyre nagyobb eladósodottságot mutatott. A nyugdíjreformmal nem korrigált adatok egyben azt jelentik, hogy hazánk az euró bevezetéséhez szükséges követelmények közül egyetlenegyet sem teljesít.
A térségbeli országok közül egyébként hazánk számít a legeladósodottabbnak: a hatvan százalékot meghaladó magyar adósságrátával szemben Csehországban ugyanez a mutató csak 37,4 százalékos, Szlovákiában 43,6, Lengyelországban pedig 47,7 százalékos. Az államadóssági mutatószámokon kívül az államháztartás hiányára vonatkozó adatok is kedvezőtlenebb képet mutatnak a kormány hivatalos adatsorához képest, az Eurostat szerint ugyanis Magyarország tavalyi államháztartási hiánya elérte a GDP 5,4 százalékát, sőt, 2003-ban a deficit meghaladta a hét százalékot.
*
Az Eurostat és a kormány mutatószámai közötti jelentős különbséget firtató kérdésünkre Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztályának helyettes vezetője elmondta: a most közölt adatokat a nyugdíjreformmal nem korrigált módszer szerint számolták ki, ám a hivatalos uniós számokat a nyugdíjreformmal korrigált adatok jelentik. Kőszegi hangsúlyozta: az Eurostat 2007-ig lehetőséget adott hazánknak arra, hogy ilyen módszerrel számolhassa el az államháztartás hiányát. A 25 uniós tagország közül jelenleg Dánia, Lengyelország és Svédország alkalmaz ilyen számítást, ám az EU álláspontja szerint 2007 márciusa után a „hiánycsökkentés” e módszerére már nem lesz lehetőség. Várható volt, hogy a magyar államadósság GDP-arányos mértéke átlépi a 60 százalékos maximumértéket – reagált lapunknak az Eurostat adataira Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. munkatársa, aki hangsúlyozta: csak abban az esetben mérsékelhető az eladósodottság, ha az államháztartási deficitet is sikerül csökkenteni. Barcza György, az ING Bank elemzője közölte, az uniós adatok rosszabbak a kormány által korábban közöltnél, ez pedig arra utal, hogy az idei évre kitűzött hiánycélt is nehezebb lesz teljesíteni.
Szabó Lajos, az MSZP költségvetési munkacsoportjának elnöke szerint nincs olyan drámai mutatója a magyar gazdaságnak, amely aggodalomra adhatna okot. Az Eurostat által közölt adatok jelzik, hogy Magyarország azon a pályán halad, amelyet kitűzött magának – mondta az MTI-nek Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője.
A számokat ugyan sokféleképpen lehet magyarázni, ám az Eurostat adatainak ismeretében ki kell mondani, hogy amit a kormány az államháztartási adatok manipulálásával művelt az elmúlt években, az nem más, mint csalás – jelentette ki Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke, aki hangsúlyozta: a kabinet hiába csűri-csavarja a számokat, az államadósság növekedése mindent elárul. A csatlakozásra váró országok közül hazánkon kívül egyetlen olyan állam sincs, amelyik az euró bevezetésének legalább egy feltételét ne tudná teljesíteni. A magasabb államadósság és a nagyobb országkockázat ára súlyos milliárdokban mérhető, amit az állampolgárokkal fizettet meg a kormány.
*****
Eljárás hazánk ellen. Magas államháztartási hiánya miatt Magyarország ellen deficiteljárást indított az Európai Bizottság tavaly, a procedúra jelenleg is folyamatban van. Számos figyelmeztetést követően az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin március 9-én felszólította a kormányt, hogy vessen véget a jelenlegi hiánynak, és tegyen lépéseket az államháztartási deficit leszorítására.
Három százalék alatt. Az Európai Unió 25 tagjának összesített államháztartási hiánya az ugyancsak összesített bruttó nemzeti termék (GDP) 2,8 százalékát tette ki a múlt esztendőben – közölte tegnap az Eurostat, az EU statisztikai hivatala. Az Eurostat összeállításából kiderül az is, hogy az euróövezeti országokban az összesített deficit a fentitől mérsékeltebb volt 2004-ben: a teljes GDP 2,7 százalékát jelentette. (Sz. Cs.)
