Tegnap az EU statisztikai hivatala, az Eurostat a magyar kormány által hivatalosan publikált adatoknál kedvezőtlenebb gazdasági helyzetről számolt be. Az adatsor szerint hazánk GDP-arányos államadóssága tavaly átlépte a maastrichti követelményekben meghatározott plafonértéket, és immár eléri a 60,7 százalékot.
A jelentésből az is kiderül, hogy hazánk államadóssága a kormányváltás óta folyamatosan nőtt: 2001 végén a GDP-arányos adósságunk még csak 53,6 százalékos volt, ez az érték azonban az elmúlt három év mindegyikében egyre nagyobb eladósodottságot mutatott. A nyugdíjreformmal nem korrigált adatok egyben azt jelentik, hogy hazánk az euró bevezetéséhez szükséges követelmények közül egyetlenegyet sem teljesít.
A térségbeli országok közül egyébként hazánk számít a legeladósodottabbnak: a hatvan százalékot meghaladó magyar adósságrátával szemben Csehországban ugyanez a mutató csak 37,4 százalékos, Szlovákiában 43,6, Lengyelországban pedig 47,7 százalékos. Az államadóssági mutatószámokon kívül az államháztartás hiányára vonatkozó adatok is kedvezőtlenebb képet mutatnak a kormány hivatalos adatsorához képest, az Eurostat szerint ugyanis Magyarország tavalyi államháztartási hiánya elérte a GDP 5,4 százalékát, sőt, 2003-ban a deficit meghaladta a hét százalékot.
*
Az Eurostat és a kormány mutatószámai közötti jelentős különbséget firtató kérdésünkre Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztályának helyettes vezetője elmondta: a most közölt adatokat a nyugdíjreformmal nem korrigált módszer szerint számolták ki, ám a hivatalos uniós számokat a nyugdíjreformmal korrigált adatok jelentik. Kőszegi hangsúlyozta: az Eurostat 2007-ig lehetőséget adott hazánknak arra, hogy ilyen módszerrel számolhassa el az államháztartás hiányát. A 25 uniós tagország közül jelenleg Dánia, Lengyelország és Svédország alkalmaz ilyen számítást, ám az EU álláspontja szerint 2007 márciusa után a „hiánycsökkentés” e módszerére már nem lesz lehetőség. Várható volt, hogy a magyar államadósság GDP-arányos mértéke átlépi a 60 százalékos maximumértéket – reagált lapunknak az Eurostat adataira Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. munkatársa, aki hangsúlyozta: csak abban az esetben mérsékelhető az eladósodottság, ha az államháztartási deficitet is sikerül csökkenteni. Barcza György, az ING Bank elemzője közölte, az uniós adatok rosszabbak a kormány által korábban közöltnél, ez pedig arra utal, hogy az idei évre kitűzött hiánycélt is nehezebb lesz teljesíteni.
Szabó Lajos, az MSZP költségvetési munkacsoportjának elnöke szerint nincs olyan drámai mutatója a magyar gazdaságnak, amely aggodalomra adhatna okot. Az Eurostat által közölt adatok jelzik, hogy Magyarország azon a pályán halad, amelyet kitűzött magának – mondta az MTI-nek Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője.
A számokat ugyan sokféleképpen lehet magyarázni, ám az Eurostat adatainak ismeretében ki kell mondani, hogy amit a kormány az államháztartási adatok manipulálásával művelt az elmúlt években, az nem más, mint csalás – jelentette ki Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke, aki hangsúlyozta: a kabinet hiába csűri-csavarja a számokat, az államadósság növekedése mindent elárul. A csatlakozásra váró országok közül hazánkon kívül egyetlen olyan állam sincs, amelyik az euró bevezetésének legalább egy feltételét ne tudná teljesíteni. A magasabb államadósság és a nagyobb országkockázat ára súlyos milliárdokban mérhető, amit az állampolgárokkal fizettet meg a kormány.
*****
Eljárás hazánk ellen. Magas államháztartási hiánya miatt Magyarország ellen deficiteljárást indított az Európai Bizottság tavaly, a procedúra jelenleg is folyamatban van. Számos figyelmeztetést követően az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin március 9-én felszólította a kormányt, hogy vessen véget a jelenlegi hiánynak, és tegyen lépéseket az államháztartási deficit leszorítására.
Három százalék alatt.
