Lazuló uniós szigor

Hiába lazítottak vasárnap éjjel Brüsszelben az unió pénzügyminiszterei a magyar államháztartási hiány bírálatára alapot adó stabilitási paktumon, a tényleges deficit attól még változatlan marad, és nem csatlakozunk hamarább az euróövezethez sem.

Ha meg is menekülhet a magyar kormány a túlzott államháztartási hiány miatt már rendszeressé vált uniós figyelmeztetésektől, az eurózónához azonban valószínűleg így sem tudunk 2010 előtt csatlakozni – nagyjából így foglalható össze, miként érinti hazánkat, hogy az EU pénzügyminiszterei vasárnap éjjel a közös valuta bevezetésének feltételéül szabott maastrichti kritériumok enyhítéséről határoztak. A régi szabályok szerint csak az az uniós tag térhet át az euró használatára, amelyik azt megelőzően legalább két esztendőn keresztül képes a nemzeti össztermék három százalékán vagy az alatt tartani államháztartási hiányát. A Magyarország által is kezdeményezett mostani uniós változás lényege, hogy bár maga az előírás érvényben marad, a hiányszámítás módosul. Magyarország esetében ezzel automatikusan egy százalékkal csökken az államháztartási hiány mértéke, valós pozíciónk azonban ettől még egyáltalán nem javul.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter szavaiból, miszerint a stabilitási paktum fellazításával a korábbinál biztonságosabbá válik a magyar euróbevezetési menetrend, az következik, hogy nem számíthatunk a monetáris csatlakozás céldátumának előrehozására. Ezt az előző kabinet még 2006-ra tette, majd a kormányváltás után 2008-ra, végül jelen állás szerint 2010-re módosult az időpont. A stabilitási megállapodás módosítását szintén üdvözlő kelet-európai államok viszont megelőznek bennünket a felkészülésben. A lengyel pénzügyminiszter a hír kapcsán arról számolt be, hogy országa így már 2009-ben bevezetheti a közös valutát, szlovák kollégája pedig egyenesen közömbösnek nevezte a hiányszámítás módját, mivel szerinte Szlovákia 2007-re így is, úgy is teljesíteni tudja a monetáris csatlakozás feltételeit.
Csak átmeneti időre lehet a Pénzügyminisztérium azon számítási módszerét használni, amely a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel „korrigálja” az államháztartás hiányát; a múlt évben bevezetett trükkel csak ideiglenesen lehet feljavítani az államháztartási deficitmutatókat – derül ki a stabilitási egyezmény módosításából. A pénzügyi tárca hiányszámítási módszerét az unióban hazánkon kívül Lengyelország, Dánia és Svédország alkalmazza, a többi tagállam a magánnyugdíj-alapokba fizetett tagdíjakat nem számolja el államháztartási bevételként. A brüsszeli értékelés azt jelenti, hogy a deficitet alacsonyabbnak mutató metodika csak néhány évre oldja meg a költségvetési hiány problémáját, amelynek terhe már bizonyosan a következő kormány vállát nyomja.
Az államháztartási hiányadatok kiszámításának módjában számos változás történt: a bevételek és kiadások kimutatásának módosításai – áfa-visszafizetések elszámolásának megváltoztatása, áfakiutalások és egyes állami támogatások visszatartása, múlt évi szerződések átkötése januárra, magán-nyugdíjpénztári elszámolás módosítása – ugyan kedvezően „befolyásolták” a tavalyi év mérlegét, ám az Eurostat korrekció nélküli kimutatásai szerint a 2003-as államháztartási deficit immár elérte a GDP 7,1 százalékát.