Magyarország hiánycsúcstartó

A tavalyi esztendőben a folyó fizetési mérleg éves, halmozott hiánya 7,123 milliárd euróra duzzadt; ezzel a deficittel Magyarország tartja a hiánycsúcsot az újonnan csatlakozott közép-európai országok között. A kimutatások alapján a nemzetgazdaság adóssága egy év alatt húsz százalékkal növekedett.

Erdősi Csaba
2005. 03. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Félmilliárd euróval, azaz valamivel több mint 120 milliárd forinttal zártuk nagyobb folyó fizetésimérleg-hiánnyal a tavalyi esztendőt a 2003-asnál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap publikálta először a 2004-es negyedévi adatokat, egyúttal felülvizsgálta a második és harmadik negyédévi, már közzétett jelentést is. Az adatok tanúsága szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege, vagyis Magyarország külfölddel szembeni, megtakarítói pozíciója 1,712 milliárd eurós hiányt mutat 2004 utolsó negyedévében. Ez a szám valamivel kisebb az elemzők előzetes várakozásainál, a változó módszertannak tulajdoníthatóan viszont az első háromnegyed évben nagyobb deficitet kell elkönyvelnünk annál, mint amennyiről eddig tudtunk.
Az új számok alapján ezen időszakban a folyó fizetési mérleg hiánya a korábban közölt 5,3 milliárd euróval szemben valójában 5,422 milliárd eurót tett ki, az egész éves hiány így összesen 7,123 milliárd euró – szemben a 2003. év 6,6 milliárd eurós tényadatával és a pénzügyi tárca még tavaly májusban is tartott 6,7 milliárdos prognózisával.
*
Nemcsak a mérleghiány romlott jelentősen tavaly, de megugrott az ország eladósodottsága is. A jegybank statisztikája azt mutatja, hogy csak az utolsó negyedévben 2,5 milliárd euróval nőtt a nemzetgazdaság bruttó adósságállománya, amely összességében így 56,8 milliárd euróra emelkedett. Tavalyelőtt ugyanez a szám még csupán 47,6 milliárd euró volt; a növekedés tehát húszszázalékos egyetlen esztendő alatt.
Bár a minap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Draskovics Tibor pénzügyminiszter is elégedetten nyilatkozott a magyar gazdaság tavalyi teljesítményéről és az idei várakozásokról, az elemzők jóval árnyaltabban fogalmaznak a hiányadatok ismeretében. A távirati irodának nyilatkozó szakértők pozitívnak tartják, hogy 2003-hoz képest nőtt a külföldi tőkebeáramlás mértéke, ezért nem kell a teljes hiányt hitelből finanszírozni, illetve hogy a külföldi befektetők hazánkban megtermelt mintegy hatmilliárd eurónyi profitjának csupán a felét vitték ki az országból tavaly. Ezzel kapcsolatban azonban Heim Péter, az Aegon Magyarország Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy a profit visszaforgatása alapvetően az erős forintnak volt köszönhető. Barcza György, az ING Bank elemzője érdeklődésünkre azt mondta, a gyakorlatilag változatlan egyensúlytalansági helyzet azt mutatja, hogy elégtelennek bizonyultak a pénzügyi megszorító intézkedések, és bár a következő egy-két évben nyugodt maradhat a forint, a kormány továbbra is adós a hosszú távú gazdaságpolitika megteremtésével. A prognózisok szerint az idén még a tavalyinál is magasabb hiányra kell számítanunk, pedig már a 7,1 milliárd eurós negatívum is kiugróan magas. A velünk együtt csatlakozó országok legalábbis ennél valamennyien jobb mérlegpozíciót tudnak felmutatni.

László: Jó a teljesítmény. A gazdaság jól teljesít, a növekedés elsősorban az exportnak tulajdonítható – értékelte László Boglár kormányszóvivő az MNB adatait. Hozzátette: az elmúlt évben javult a külső egyensúlyi helyzet, a nettó külső finanszírozási igény 400 millió euróval csökkent. László elmondta: a külföldi tőkebefektetések 3,3 milliárd eurót értek el. (Cz. I.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.