A csillebérci tábort a Fővárosi Bíróság, majd – másodfokon – a Fővárosi Ítélőtábla is visszaítélte eredeti tulajdonosának, a magyar államnak. A pert az Orbán-kormány idején kezdeményezte a sportminisztérium. A tavalyi jogerős ítélet szerint érvénytelen az a szerződés, amelyet 1989. június 27-én írtak alá a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) és a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) vezetői. A megállapodást adásvételi szerződésnek nevezték ugyan, de ajándékozás történt: a KISZ ingyen adta át a 46 hektáros tábort az úttörőknek. Az ítélet szerint a baj az volt, hogy a szerződés aláírásakor a KISZ már nem létezett. Annak bázisán létrehozták a Demokratikus Ifjúsági Szervezetek Szövetségét, a Demiszt. A szerződés egyik példányát Nagy Imre, a KISZ utolsó első titkára a Demisz bélyegzőjével látta el, bár átruházóként ezen is a KISZ szerepelt.
Az úttörőszövetségtől szerzett értesülésünk szerint a jogerős ítélet „jogelméleti jelentőségű” kérdéseket hagyott nyitva, ezért kérték felülvizsgálatát. A MÚSZ vezetői úgy gondolják, az egyesület megszűnéséhez nem elegendő a kongresszusi határozat, hanem az is kell, hogy a bíróság bejegyezze a szervezet megszűnését. Ez pedig csak később történt meg, a KISZ tehát a szerződés megkötésekor még létezett. Nem fogadják el azt sem, hogy a Demisz nem volt jogutódja a KISZ-nek. Az egyik kft., a vadászház vevője is csatlakozott ezekhez az érvekhez. Szerintük figyelembe kell venni, hogy a KISZ megszüntetése a rendszerváltozás igényei szerint történt. Egyik oka az volt, hogy a szervezet nevéből kivegyék a „kommunista” jelzőt, és a „demokratikus” megjelölést írják be helyette.
A felülvizsgálati tárgyalást május 2-án tartja a Legfelsőbb Bíróság.
origo.hu
Erős üzenet a lobbinak, hogy már a Publicus szerint sem kérnek a magyarok Pride-ból
