Jelentős Fidesz-előnyt mért legfrissebb közvélemény-kutatásában a Medián. A felmérés adatai szerint a választásra jogosult biztos szavazók körében 19 százalékkal vezet az ellenzéki párt, a Fideszre ugyanis 54 százalék szavazna, míg az MSZP-re 35 százalék. A közhangulat továbbra is pesszimista, több mint kétszer annyian mondják azt, hogy az országban „általában véve rosszul mennek a dolgok”, mint amennyien jó irányt érzékelnek.
A teljes népesség körében is majd tíz százalékkal vezet a Fidesz az MSZP előtt, egy hónap alatt három százalékkal csökkent a szocialisták népszerűsége. Továbbra is nagy viszont a pártot nem választók aránya, amely meghaladja külön-külön is a két nagy párt biztos szavazóinak táborát. A megkérdezettek 44 százaléka inkább Orbán Viktort tartja alkalmasnak miniszterelnöknek, míg 36 százalékuk inkább Gyurcsány Ferencet. Ez utóbbi esetében ez az arány egy hónappal ezelőtt 40 százalékos volt. Orbán a Medián 20-as listáján tartja negyedik helyét, februári 53 százalékos népszerűsége nem változott. A jelenlegi kormányfő viszont visszaesett a 11. helyre, a rokonszenv iránta 47 százalékról 41 százalékra esett. Miniszterelnöki megbízatása óta most mondták róla a legkevesebben, hogy „szívesen látnák fontos politikai szerepben”.
Ismeretes: a Gallup szintén közzétette a legfrissebb közvélemény-kutatási adatait, szerintük a teljes népesség körében két százalékkal csökkent a két párt közötti különbség, az ellenzéki párt 30 százalékon, a szocialista párt 24-en áll. Ugyanakkor ez az intézet is Gyurcsány Ferenc megítélésének romlását mérte, itt 44-ről 47 százalékra nőtt azok aránya, akik elégedetlenek vele, és csak minden harmadik megkérdezett ítéli meg pozitívan tevékenységét.
Török Gábor politológus: Szokás szerint nem egyértelműek a közvélemény-kutatások eredményei. Az azonban kiderül, hogy megtört a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása után tapasztalható és az elemzők által prognosztizált trend, amely a két nagy párt közötti csökkenést jelezte. A jelenlegi népszerűségi adatok inkább emlékeztetnek a Medgyessy-kormány időszakára, mint azokra a várakozásokra, amelyeket Gyurcsánnyal kapcsolatban megfogalmaztak. A másik, ami az adatokból kiolvasható, hogy a miniszterelnök hibái lecsapódnak a közvéleményben. Az elszólásai és az azokat követő bocsánatkérések nem erősítették a táborát. Ezen túl az adatokból többet nem lehet kiolvasni, hiszen „fenyegetően” nagy azoknak a száma, akik nem választanak pártot, vagy nem árulják el pártpreferenciájukat. A választási kampányban az ő megjelenésük teljesen átrajzolhatja az erőviszonyokat.
Giró-Szász András politikai szakértő: Két közvélemény-kutató cég adatait általában nem célszerű összehasonlítani, minden cég másként készíti ugyanis méréseit. Ráadásul a Gallup és a Medián kutatásaiban a hibahatáron belüli elmozdulások tapasztalhatók, amit nehéz véleményezni. Az mindenesetre egyértelmű: nem hozott alapvető változást a pártok versenyében a március. A két nagy párt közötti különbség okát abban látom, hogy februárban a Fidesz, illetve annak elnöke kommunikációs szempontból újszerűt produkált, erre példa Orbán évértékelője vagy akár a Nemzeti Konzultációs Testület létrejötte. Eközben a Gyurcsány-imázs megjelenésével indult folyamat megtorpanni látszik. A miniszterelnök népszerűségvesztését befolyásolhatta a felmérések idején zajló gazdademonstráció, elszólásai és az, hogy nyilvánosságra kerültek a tavalyi államháztartási hiány kozmetikázását célzó intézkedések.
