Megtört a felkelők lendülete

Nem a tulipán, sokkal inkább az utcakő és az ököl lehet a kirgizisztáni forradalom jelképe. Az Aszkar Akajev mögött álló északiak és a fellázadt, szegény déliek klántípusú szembenállása szakértők szerint könnyen polgárháborúvá alakulhat át, így aztán nem meglepő a posztszovjet térség változásai kapcsán egyébként feltűnően aktívnak mutatkozott Amerika visszafogottsága sem.

Munkatársunktól
2005. 03. 24. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rohamrendőrök oszlattak fel egy ellenzéki tüntetést tegnap a kirgiz fővárosban, őrizetbe véve mintegy húsz tiltakozót. Kétszáz bukósisakos, pajzsos rohamrendőr kerítette be a Biskek egyik belvárosi terén összegyűlt, százfőnyi tüntető csoportot, távozásra szólított fel, majd sorfalat alkotva erővel kiszorította őket a térről.
A kirgiz kormányfő eközben Osba készül, hogy találkozzon a tüntetők képviselőivel. Nyikolaj Tanajev ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bűnöző csoportokkal nem hajlandó tárgyalni, elemzők azonban nem zárják, ki, hogy az indulatok csillapítása érdekében az elit hatalomból korábban ellenzékbe szorult tagjai is kapnak néhány posztot. Egy kormányzati forrás tájékoztatása szerint a hatalom és az ellenzék ma kezd párbeszédet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet küldötte, Lojze Peterle jelenlétében. Tanajev egyébként helikopterrel utazik az ország második legnagyobb városába, ugyanis a hatóságok elrendelték annak az országútnak a lezárását, amely az egyetlen összekötő kapocs az ellenzéki tüntetők kezén lévő déli országrész és a kormányzat ellenőrzése alatt maradt északi területek között. A 120 kilométer hosszú országút mentén betontömböket, földet és havat halmoztak fel. A hatalom tettrekészségének jele az is, hogy az államfő tegnap menesztette a belügyminisztert és a főügyészt. Kirgizisztán újonnan megválasztott parlamentje eközben kérte az elnököt, fontolja meg szükségállapot bevezetését az ország déli részében folyó ellenzéki tüntetések megfékezése érdekében. Akajev megígérte, hogy nem vezet be szükségállapotot, de hivatkozhat a parlament keddi döntésére mint a népakarat kifejezésére, ha fel kíván lépni a tiltakozó megmozdulások ellen.



Visszafogott nagyhatalmak. Az erőszakos cselekmények befejezésére szólított fel az Egyesült Államok, szorgalmazva a válság békés megoldását. Ezzel kapcsolatban szakértők rámutatnak, hogy a kirgizisztáni konfliktust – az erőszak mellett – az orosz és amerikai visszafogottság különbözteti meg a grúz és ukrán békés forradalomtól. A The Moscow Times szerint Akajev a hét végén titkon Moszkvában járt, de Putyin elnök nem fogadta, hanem csak tanácsadói tárgyaltak vele. Fogadta viszont az utóbbi hetekben a Kreml Akajev politikai riválisait, jelezve, hogy nem tesz fel mindent egy lapra. Washington szintén visszafogottan viselkedik, mert nem akar egy olyan konfliktust, amely térségbeli biztonsági érdekeit szembeállíthatja Oroszország és Kína érdekeivel. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.