Nem jár magától a Final Four

Az idény – de az is lehet, hogy a klub történetének – legfontosabb mérkőzését játssza ma 18 órai kezdettel (Sport1) a MiZo-Pécsi VSK női kosárlabdacsapata, amikor a Bourges együttesét fogadja a Lauber Dezső-sportcsarnokban az Euroliga negyeddöntőjének harmadik, a továbbjutásról határozó összecsapásán. A pécsiek 2001-ben és 2004-ben már jártak az „ígéret földjén” – a Final Fourban –, de amennyiben harmadszor is el akarnak jutni oda, felül kell múlni önmagukat. Legalábbis azt az önmagukat, amit az utolsó egy hónapban láttunk…

Ch. Gáll András
2005. 03. 24. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hirtelen keserves állóháborúvá alakult ugyanis a sokak által sétagaloppnak tartott negyeddöntő: a múlt keddi, kilencpontos hazai győzelem után Bourges-ban egy 13 pontos – de valójában a számszerű különbségnél jóval súlyosabb – kudarc következett, s most már nincs mód további javításra: ha ma este megint a franciák győznek, akkor vége a Pécs európai szezonjának.
„Nem lesz vége”, szögezte le ellentmondást nem tűrően Albena Branzova, a baranyaiak 192 centis bolgár centere, a csapat talán legképzettebb s feltétlenül legrutinosabb kosarasa. „Átérezzük a találkozó fontosságát, ha kell, meghalunk a pályán, de akkor is győzni fogunk. Optimista vagyok, többé-kevésbé kilábaltunk az influenzából, azt hiszem, sikerült helyrebillenteni önbizalmunkat és harci szellemünket.”
– Miért, az utóbbival gondok voltak?
– Azt hiszem, Bourges-ban problémák akadtak a küzdeni tudással, legalábbis Lacinak (Rátgéber László edzőnek – a szerk.) ez volt a véleménye, és sajnos igazat kell adnom neki.
– Mintha gödörben lenne a csapat, de most már hetek óta…
– A nyolc hónapig tartó szezonban vannak hullámhegyek és hullámvölgyek egy csapat életében, s mi most éppen kilábalóban vagyunk az utóbbiból. Jó a hangulatunk, s úgy érzem, holnap, a meccs után is az marad. Klassz mérkőzést szeretnénk vívni, azt akarjuk, hogy élvezzük a játékot, és ne görcsöljünk.
– Önt nem lepte meg a Bourges várakozás feletti jó teljesítménye?
– Csöppet sem, ők ugyanúgy nyerni akarnak, mint mi, s ezért mindent meg is tesznek, ez csak természetes. Az viszont elképzelhető, hogy szurkolóinkat s egyik-másik játékosunkat váratlanul érte a kemény ellenállás. Igaza van Rátgébernek: a Final Four nem jár automatikusan, mint a nyugdíj, azért keservesen meg kell küzdeni. Azt hiszem, 110 százalékos teljesítményre lesz szükségünk a harmadik összecsapáson, ha ilyesmi létezik egyáltalán.
Rátgéber valamivel derűlátóbb már, mint pár napja volt:
– Tapintható már a feszültség, a játékosok felszívták magukat, látom rajtuk az elszántságot, amit Bourges-ban hiába kerestem. Az influenza még csak visszavonulóban van, de talán Béres Tímea már jobb erőben lesz, mint múlt pénteken volt. Végre tudtunk normálisan edzeni, ami roppant fontos, mert az utóbbi hetekben a szoros program és a betegségek nem adtak rá lehetőséget. Nem hinném, hogy pluszmotivációra lenne szükség, prémium csak a Final Fourba jutásért jár – de az szép összeg –, sok csatát megjárt kosarasok alkotják a csapatunkat. Tessék kimenni a pályára, és hatezer néző biztatásával a hátuk mögött legyőzni a franciákat!
A négyes döntőnek az orosz Szamara már tagja – kettős győzelemmel búcsúztatta a spanyol Ros Casares Valenciát –, a cseh Brno és a lengyel Gdynia, illetve a litván Lietuvos Telekomas és az orosz Dinamo Moszkva ugyanúgy harmadik, döntő összecsapást vív, mint a Pécs és a Bourges.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.