NorthSouthEastWest (ÉszakDélKeletNyugat) a neve annak a projektnek, amelynek a globális felmelegedés dokumentálása a feladata. A munkát a Climate Change (Klímaváltozás) brit civil szervezet munkatársai végzik, akik ezúttal Afrika legmagasabb hegyét, a Tanzániában égbe szökő Kilimandzsárót tanulmányozták és fényképezték. Felvételeikből a héten nyílt kiállítás Londonban, ahol a rendezvénnyel egy időben húsz ország környezetvédelmi és energetikai miniszterei gyűltek össze tanácskozásra – írta a Red Nova.
Olvad az 5892 méter magas orom koronája, a 11 ezer éve felhalmozódott hó és jég, ami 2020-ra akár el is tűnhet – áll a kiállítás katalógusában. Mindez hatással lesz, sőt van az ökoszisztémára, a nagy száraz afrikai síkságok egyre közelebb kúsznak a hegy lábához. A Kilimandzsáró alacsonyabb lejtőinek erdői felszívják a hegycsúcs közelében fészkelő felhőkből a térségbe jutó csapadékot, egyúttal táplálják a flórát és a faunát. Nemcsak ezzel segítenek, a párás levegővel járulnak hozzá a jégtakaró vízutánpótlásához. Ha emelkedik a hőmérséklet, akkor nemcsak a hósapka olvad el, hanem a vele szoros kölcsönhatásban lévő alsóbb régiók alapvető természeti folyamatai is megakadnak. Egyre valószínűbb, hogy a térségben láncreakció-szerű változások indulhatnak el – vélik a Climate Change szakemberei.
Tökéletes vulkáni kúp. A Kilimandzsáró szinte tökéletesen szabályos vulkáni kúp – állapítja meg a National Geographic. Három különálló vulkánból jött létre: közülük a Shira a legkisebb, a középső a Mawenzi, a Kibo pedig a legmagasabb (5892 méter magas). A vulkánok működésüket valószínűleg az utolsó jégkorszakban fejezték be, bár a kutatások szerint a Kibo néhány száz éve még kitörhetett. Afrika legmagasabb hegye 1938-ban vált világszerte ismertté, miután Ernest Hemingway megörökítette A Kilimandzsáró hava című kisregényében.

Zöldbáró pénzeli Magyar Péter pártját