Az igazságügy-miniszterhez fordul az Oktatási Minisztérium Közoktatás-politikai Tanácsának szülői oldala, mert a korábban érettségizettek nyelvvizsgáját nem fogadják el emelt szintű vizsgának. Ha a diák magasabb fokú maturát szeretne, tízezer forintért újra kell érettségiznie.
– Súlyos esélyegyenlőtlenséget szül a döntés. A korábban érettségizők ugyanis az akkori legjobb eredményt érték el a nyelvvizsgával, ám az mégis csak középszintű vizsgának számít – mondta lapuknak Keszey Sándor, a Közoktatás-politikai Tanács szülői oldalának vezetője. Hozzátette: jogtalan anyagi haszonszerzés olyan vizsgáért pénzt kérni, amelyet a diákok korábban teljesítettek, és utólag azok érvénytelennek bizonyulnak. Keszey sérelmezte azt is, hogy továbbra is 3000 forintot kell fizetni a felsőoktatási jelentkezési lapokért, holott idén nem lesznek felvételi vizsgák. A szülők azt javasolják, hogy az első három lap ingyenes legyen, és csak az azon felüli jelentkezésekért fizessenek a diákok. Az oktatási miniszter készülő rendelete szerint fizetni kell az érettségi vizsgákért azoknak, akiknek nincs hallgatói viszonyuk. Teljes vizsgáért 6000, szintemelő, kiegészítő és pótlóvizsgáért pedig 4000 forintot kell fizetni. Az emelt szintű idegen nyelvi vizsga és az informatikai érettségi tíz- ezer forintba kerül. A tárca kérelemre visszatéríti a díjat, ha a diák olyan felsőoktatási intézménybe jelentkezett, melyben az adott vizsgatárgyból előírás az emelt szintű érettségi, és a tanuló legalább elégséges eredményt ér el a vizsgán. A kérelmeket szeptember 30-ig kell benyújtani az Oktatási Minisztériumhoz, a kifizetések november 30-ig történnek meg.
Az Oktatási Minisztérium érdemben nem válaszolt arra, hogy a felvételi vizsga megszűnése esetén miért kell fizetni a jelentkezési lapokért, és arra sem, hogy a korábban érettségizettek nyelvvizsgáját miért nem fogadják el emelt szintű vizsgának.
Tömeges elbocsátások az ELTE-n
A kötelező béremelések miatt anyagi hiánnyal küzd az ELTE, ezért az egyetem minden karán elbocsátásokra kényszerül. A természettudományi kart érinti a legsúlyosabban a leépítés, ott 400 millió forintot kell lefaragni a kiadásokból.
Munkatársunktól
Megtudtuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjaitól, hogy az angolnyelv-tanári szakon augusztus 1-jei hatállyal húsz oktatóból tízet elbocsátanak, a fővárosi Kazinczy utcában folyó tanári képzést pedig teljes egészében megszüntetik. A döntést anyagi problémákkal indokolta az egyetem.
Megkerestük Klinghammer Istvánt, az ELTE rektorát, aki az angolnyelv-tanári szakon történtekről nem tudott nyilatkozni, mivel az a kari dékán hatásköre, de azt elismerte, hogy a következő szeptemberi kötelező béremelést az egyetem csak elbocsátásokkal tudja kigazdálkodni, ugyanis nincs meg az emelés fedezete. A rektor szerint mind a nyolc kart különböző mértékben érintik az elbocsátások, attól függően, hogy a képzés milyen fokú leépítést bír el. A legsúlyosabb lépéseket a természettudományi karon hajtják végre, ahol 400 millió forintot kell lefaragni a kiadásokból. A karokra lebontott konkrét adatokat jövő hétre ígérte a rektor.
Korábban megírtuk, hogy a Magyar Rektori Konferencia nyílt levélben fordult a kormányhoz és a kormányfőhöz annak érdekében, hogy a szeptemberi béremelés csak ajánlott legyen. A rektorok szerint legalább 23-25 milliárd forint hiányzik a felsőoktatás finanszírozásából, és a költségvetés csak 40-50 százalékban biztosította a béremelések fedezetét. A költségvetési törvény alapján két lépcsőben kell végrehajtani a béremelést: a január 1-jei 7,5 százalékos növekményt szeptembertől újabb 4,5 százalékos emelés követné.
