Összesen 110 573 darab iparjogvédelmi bejelentést tettek tavaly Magyarországon, ami 2400-zal kevesebb az előző évhez képest. A nemzeti úton (közvetlenül az MSZH-nál) tett bejelentések száma 2600-zal, 8590-re csökkent, a nemzetközi úton tett bejelentések becsült száma pedig 200-zal növekedett. A nemzeti bejelentések 24 százalékos csökkenése a szabadalmi hivatal elnöke szerint elsősorban a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásra vezethető vissza. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy az európai szabadalmi egyezményhez való 2003-as csatlakozás óta hazánkban a visszaesés mértéke 45 százalékos volt. Egyébként a nemzeti úton tett iparjogvédelmi bejelentések 60 százaléka védjegyre vonatkozott, 30 százaléka volt szabadalom, míg a fennmaradó hányadban formatervezési minták, földrajzi árujelzők és növényfajta-oltalmi bejegyzések voltak. A szabadalmi bejelentések között olyan figyelemre méltó és sikergyanús találmányokat is találhatunk, mint a világ leggyorsabb, másodpercenként 50 ezer kép rögzítésére alkalmas eszköze, a szarvasi energiafű (óriási fűtőértékkel rendelkező fűfajta), vagy a rákos sejtek kilökődését elősegítő mechanizmus.
A szakterületek szerinti megoszlás igen erős koncentrációt mutat: a szabadalmi bejelentések több mint 40 százalékát 2004-ben a gyógyszeripar biotechnológia szakterületén nyújtották be, s a bejelentések 73 százaléka öt szakterületre összpontosul. Az érvényben lévő szabadalom 83 százalékának jogosultja külföldi származású volt, 1949 oltalom német, 1869 pedig amerikai kézben volt. A hazai bejelentések háromnegyede egyéni, míg a nemzeti úton tett külföldi bejelentések 92 százaléka intézményi bejelentés. Vagyis a hazai cégek szabadalmi aktivitása kifejezetten alacsony, ami egyébként a cégek likviditási gondjait figyelembe véve nem meglepő. Magyarországon a működő vállalkozások közel száz százaléka kis- és középvállalkozás (kkv), a 249 főnél több dolgozót foglalkoztató nagyvállalkozások száma nem éri el az ezret sem. A működő cégek 95,9 százaléka pedig tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat.
A Magyar Innovációs Szövetség által nyolcezer vállalkozás bevonásával készített legfrissebb kutatása szerint az iparban működő kkv-k 22-23 százalékának vannak innovációs kezdeményezései, de csak 2-3 százaléka, vagyis 2-3 ezer vállalkozás tartozik az eredeti ötletek kidolgozására alkalmas, tudásintenzív cégek közé. A megkérdezett vállalkozások csupán 11 százaléka tervez saját kutatást, két százaléka szabadalom- és licencvásárlást, öt százaléka külső kutatás-fejlesztési megbízást. A felmérés szerint a kkv-k 80 százaléka nem rendelkezik kutatás-fejlesztéssel foglakozó munkatárssal, s mindössze öt százalékuknál van hatnál több e területen dolgozó szakember. A kkv-k helyzetét nehezíti, hogy az iparjogvédelemben nem rendelkeznek kellő ismeretekkel és gyakorlattal. Ráadásul gyakran azért nem vállalják innovációs tevékenységeik nyilvánosságra hozatalát, mert rossz tapasztalataik vannak a jogérvényesítés terén, túl költségesnek találják az eljárásokat, valamint előfordul, hogy eredménytelen a nagy cégek bitorló tevékenységével szembeni fellépés.
A kkv-szektor segítésére 2003 őszén a Magyar Szabadalmi Hivatal elkészítette a Vállalkozói iparjogvédelmi versenyképességet alapozó programot, az úgynevezett VIVACE-t. Ennek egyik legfőbb célja a kis- és közepes vállalkozások szellemitulajdon-védelmi tudatosságának növelése, iparjogvédelmi kultúrájának fejlesztése. Ugyancsak a kisvállalkozások érdekeit szolgálja, hogy a szabadalmi hivatal kezdeményezésére 2005. január elsejétől az iparjogvédelmi költségek leírhatók az adóalapból. Bendzsel Miklós reményei szerint az oltalomszerzési és -fenntartási költségek adóalapból történő leírási lehetősége hozzájárulhat ahhoz, hogy a találmánnyal rendelkező kis- és középvállalkozások a jelenleginél jóval nagyobb számban szerezzenek iparjogvédelmi oltalmat.
origo.hu
Szorcsik Viki metróbalhéba keveredett
