Távozik az észt kormányfő

Tegnap hivatalosan is benyújtotta lemondását Juhan Parts észt kormányfő. A miniszterelnök távozása egyúttal az egész kormány lemondását is jelenti. Az ügy hátterében kétségkívül koalíciós vita áll, hétfőn két kormánypárt megvonta bizalmát az igazságügy-minisztertől. Az alkotmány értelmében Arnold Rüütel államfő két héten belül kijelöli az új miniszterelnököt.

Észtországban a kormányszóvivő jelentette be, hogy Juhan Parts délelőtt felkereste Arnold Rüütel államfőt, és átnyújtotta a lemondásáról szóló levelet. A 38 éves miniszterelnök, aki egyúttal a Res Publica párt vezetője, azzal indokolta lépését, hogy a hárompárti kormánykoalíció két másik pártja – a Reformpárt és az Észt Népi Unió – képviselői Ken-Marti Vaher igazságügy-miniszter ellen szavaztak hétfőn a parlamentben.
Ezt a lépést Parts a kormánykoalíció felbomlásaként értékelte, és már a szavazáskor jelezte, hogy a koalíciós partnerek magatartása miatt működésképtelennek tartja kormányát, ezért rövidesen lemond hivataláról. Parts ugyanakkor hétfőn még úgy nyilatkozott, hogy megpróbál új kormányt alakítani. „Értékrendünk messze került egymástól, de nem mondanám lehetetlennek a megegyezést. Keresztények vagyunk, képesnek kell lennünk a megbocsátásra” – nyilatkozta akkor. Vaher „bűne” az volt, hogy népszerűtlen javaslatot terjesztett elő: kvótarendszerben kívánta szabályozni, hogy a területi ügyészeknek évente hány korrupciógyanús ügyet kell kivizsgálniuk.
Ez az elképzelés egybeesett Parts választási ígéretével: a most lemondott egykori számvevőszéki elnök hatalomra kerülése előtt nyitottabb társadalmat és a korrupcióval szemben „zéró toleranciát” hirdetett meg. Az igazságügy-miniszter terveivel kapcsolatosan politikai ellenfelei felhánytorgatták a miniszterelnöknek, hogy kormányzati stílusa a szovjet időkre emlékeztet.
A koalíciós vita már jó ideje tart Észtországban, megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a három kormányzó párt viszonya alaposan megromlott az előző hónapokban. Februárban például Parts menesztette reformpárti külügyminiszterét, arra hivatkozva, hogy titkos iratok tűntek el annak hivatalából.
Az észt miniszterelnök lemondása egyébként már csak azért sem keltett különösebb meglepetést Észtországban, mert a függetlenség 1991-es kikiáltása óta tizenegy kormány vezette a másfél milliós balti államot, s ezek közül egy sem tudta kitölteni hivatali idejét.