Százötven és ötszáz fényévnyi távolságban két Jupiter-nagyságú bolygó fényére bukkant a Spitzer amerikai űrtávcső – írta a space.com tegnap. Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA teleszkópjának segítségével azt is megállapították, hogy a gázóriásokon 727 Celsius-fokos a hőség. Az elmúlt tizenöt évben már száznegyven Naprendszeren kívüli bolygó létezését bizonyították a tudósok. Azonban mindeddig egyet sem sikerült közülük megpillantaniuk, mindössze bonyolult számításokra alapozhatták következtetéseiket. Amikor például egy, a Földről láthatatlan bolygó elhalad központi csillaga, vagyis saját napja előtt, az égitest által kibocsátott fény egy része nem jut el a földi megfigyelőkhöz. Az átmeneti fényveszteség elárulja, hogy valamilyen objektum eltakarja a csillag egy részét, s ha a jelenség periodikusan ismétlődik, akkor már biztosra vehető, hogy bolygó rója pályáját a távoli nap körül.
A most felfedezett két, más-más csillag körül keringő gázbolygó is azok közé tartozik, amelyek létét közvetett bizonyítékokkal már korábban sikerült alátámasztani. Azt is tudták, hogy mindkettő négy földi napnál rövidebb idő alatt kerüli meg anyacsillagát. Most azonban meg is mutatták magukat a Spitzernek.
Az új felfedezéseket éppen ezért korszakalkotónak tartják a cambridge-i Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatói, akik a két égitest egyikének létezését már korábban bebizonyították. Igaz, szabad szemmel a két most meglelt bolygó sem látható, az infravörös tartományban vizsgálódó Spitzer azonban jól látja.
Tavaly európai csillagászok is azt állították: a chilei Paranal obszervatórium óriás távcsövével megpillantották és le is fényképezték az első Naprendszeren kívüli bolygót. A bejelentést azonban meggyőző bizonyítékok még mindig nem támasztják alá, a Hubble űrteleszkóp szintén szenzációként tálalt képéről pedig már kiderült, hogy nem bolygót ábrázol. A NASA tegnapi bejelentése szerint ezúttal semmi kétség: távoli bolygókat látott a Spitzer.
A Titán 350 éve. Holnap lesz a háromszázötvenedik évfordulója annak, hogy Cristiaan Huygens holland csillagász felfedezte a Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titánt. Az pedig a felfedezőről elnevezett szondának köszönhető, hogy idén januárban megsokasodtak a tudományos világ ismeretei a gyűrűs bolygó rejtélyes kísérőjéről. Az amerikai Cassini űrszonda által szállított európai Huygens január 14-én landolt a Titánon, amelyről már korábban is ismert volt, hogy metánban gazdag légköre van. A Huygens által továbbított adatok azonban azt is bizonyították, hogy a hold tóra és folyómederre emlékeztető bizarr képződményeit szintén a mínusz 180 Celsius-fokos hidegben cseppfolyóssá vált metán tölti ki. Az illékony gáz jelenléte az atmoszférában azt mutatja, hogy a metán folyamatosan újratermelődik, de a jelenség forrására még nem találtak rá a kutatók. Az óriáshold jubileumán az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban holnap este hétkor az érdeklődők távcsöves megfigyeléseken vehetnek részt, és előadásokat is hallhatnak a Szaturnuszról és a Titánról.
