Újra nyakunkon a tanácsrendszer?

Soroksár képviselő-testülete a múlt hét közepén elfogadta az idei költségvetést, ezzel a főváros után Budapest mind a huszonhárom kerülete teljesítette törvényben előírt gazdálkodási kötelezettségeit. A csaknem egy évtizede folytatódó jövő-, illetve vagyonfelélés az önkormányzatok többségénél a maradék vagyon kiárusítása vagy jelentős hitelfelvételek formájában jelentkezik. A büdzsék adataiból kiderül: a működőképesség egyelőre nincs veszélyben, sőt a külsőkerületek többsége látványos fejlesztéseket ígér, de van olyan városrész, ahol már nincs mit eladni. Egyes vélemények szerint az állam már olyannyira megkötötte az önkormányzatok kezét, hogy gyakorlatilag visszaállt a tanácsrendszer.

2005. 03. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már nem önkormányzat, hanem tanács – jelentette ki munkahelyéről szólva Derce Tamás, Újpest polgármestere. Szerinte ezután már csak a települési vezetők, képviselők radikális fellépése ébreszthetné rá a kormányt, az államot a nagy bajra. Hozzátette: már korábban javasolta, hogy az önkormányzatok figyelmeztetésképpen egy meghatározott időre zárjanak be, vagy például egyszerre adják vissza az iskolák felének fenntartói jogát az államnak. – A nagy érdek-képviseleti szövetségek mintha nem is léteznének, holott az önkormányzatok mozgásterét szinte a minimálisra csökkentették az elmúlt két évben, idén először pedig a központi költségvetési törvényben a helyi büdzsék csaknem egy százalékát tartalékként zárolták. A közalkalmazotti béremelésekre nincs fedezet, miközben az energiaárakat folyamatosan emelik. Legfeljebb néhány évnyi működés biztosított, s 2010-re dominóként dőlhetnek össze, kerülhetnek csődbe az önkormányzatok – állítja Derce Tamás. Újpesten 13,8 milliárd forintból gazdálkodnak 2005-ben, s ebben nincs benne a vagyonkezelő részvénytársaság 5,1 milliárdos költségvetése. Csak a szükséges fejlesztésekre – többek között a városközpont átépítésére, egy felüljáró felújítására – jut pénz, s elképzelhető, hogy az idén is be kell zárniuk egy intézményt.
Tarlós István, Óbuda-Békásmegyer polgármestere kiemelte: a képviselő-testület ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a mintegy 18 milliárd forintos költségvetést. – Csak az oktatásra – amelyet az önkormányzatok az állam helyett látnak el – 8 milliárdot költünk, ám ennek még a felét sem finanszírozzák. Azt pedig meg kell mindenkinek értenie, hogy az „ésszerűtlen racionalizálás” sehova sem vezet, hiszen gyermekeink jövőjét veszélyeztetjük, ha sorra zárjuk be az iskolákat. Sajnos sokan politikai demagógiával írják felül az észérveket. A működést a négyszázalékos hiány ellenére biztosítjuk, lesz útjavítás, játszótér- és parkfelújítás, csatornaépítés, de a vagyonfelélés sajnos tovább folytatódik – közölte Tarlós István.
– Mivel a II. kerületi képviselő-testületben politikai patthelyzet van a baloldal és a jobboldal között, kölcsönös engedményekkel itt is egyhangúlag fogadták el a képviselők a költségvetést – mondta el Horváth Csaba (MSZP) polgármester. A 19,5 milliárd forintos büdzsé 2,5 milliárdos hitellel számol, ebből 500 millió forint a működés fedezetéül szolgál, s állják a központilag előírt béremeléseket is. Hozzátette: lesz útfelújítás, s folytatják a Rákóczi gimnázium átépítését.
Pesterzsébeten nagy többséggel fogadták el a képviselők a 9,5 milliárd forintos költségvetést. Az egymilliárdos hiány „eltüntetéséhez” elengedhetetlen a hitelfelvétel. Ebből 200 milliót működésre, 800 milliót egy uszoda építésére költenek el – tájékoztatta lapunkat Hardy László MDF-es alpolgármester.
Az I. és a XII. kerület a folyamatosan bővülő feladatok és az akképpen csökkenő források mellett is vállalja az itt élők zavartalan ellátását – nyilatkozta lapunknak Jenik Péter, a két budai városrész sajtósa. Eltérő viszont, hogy a budavári önkormányzat a főváros által el nem végzett feladatokat – közterületek tisztítása, karbantartása, felújítása – is átvállalja, s ez a 6,1 milliárdos költségvetésben leszűkíti a fejlesztés lehetőségeit. Ugyanakkor az állami tulajdonú várbarlangra a kerület csaknem 300 millió forintot költött az elmúlt tíz évben.
A Hegyvidéken – 500 milliós hiánnyal számolva – több mint 10 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Az önkormányzat a kerület fejlesztése érdekében további ingatlanértékesítésre kényszerül, és hitelfelvételre szorul. Mindazonáltal folytatják az út-, járda- és parkfelújítási programot, továbbá parkolóházak és mélygarázsok építését is tervezik.
Botrányos körülmények között született meg Belváros-Lipótváros költségvetése, amelyet eltérően értékel Steiner Pál szocialista polgármester és a Fidesz. A II. kerülethez hasonlóan az V. kerületben sincs többsége az MSZP–SZDSZ-nek, ám egy, a polgári oldalhoz tartozó képviselő szavazatával Steiner el tudta fogadtatni a 19 milliárd forintos bevétellel és 21,3 milliárdos kiadással számoló javaslatát, amelyet a Szent István téri mélygarázs privatizációs bevételéből kívánnak kiegyenlíteni. Rogán Antal, az V. kerületi Fidesz elnöke szerint rövid időn belül ellehetetlenülhet az egyik leggazdagabbnak tartott önkormányzat, amelyet a polgármester eladósít. – A múlt évben felvett 400 milliós hitel mellé most újabb 2,1 milliárd forint kölcsönt, s összesen 7,1 milliárd forintos privatizációs bevételt terveztek. Utóbbi keretből 2,4 milliárdot tenne ki az üzlethelyiségek eladásából származó pénz, s ezzel kiárusítanák a kerületet – állítja Puskás András fideszes frakcióvezető. Steiner Pál viszont cáfolja mindezt. Szerinte csak fejlesztési hiteleket vesznek föl, s a nagy összegeket az áthúzódó fejlesztések indokolják. Hozzátette: szociális, egészségügyi, közbiztonsági célokra is többet költenek, mint tavaly.
Ferencvárosban ugyancsak botránykővé vált a költségvetési szavazás, hiszen a 2002-es választáson baloldali koalíció alakult, mégis – az első kudarc után megismételt szavazáson – csak a polgári oldal és az SZDSZ tizennyolc képviselője fogadta el a több mint tizennégymilliárd forintos költségvetést. A rendkívüli ülés név szerinti szavazásán az MSZP tíz képviselője tartózkodott, miután a többség a Fidesz módosító javaslatait megszavazta, ám a szocialisták által erőltetett egymilliárdos sportcentrum-beruházást elutasította. Gegesy Ferenc szabad demokrata polgármester megelőzően bejelentette: felbomlott a koalíció. A kerület vezetője lapunknak elmondta: folytatódik a városrehabilitáció, miközben – intézménybezárás nélkül – csaknem egymilliárd forintot takarítanak meg a működés ésszerűsítésével.
Rátonyi Gábor, Zugló fideszes polgármestere szerint több ponton is törvénysértő az MSZP–SZDSZ többség által elfogadott költségvetés. Az idén 22,3 milliárd forintból gazdálkodnak, a bevételek jelentős részét, több mint 4 milliárd forintot vagyoneladásból szedik be. A polgármester szerint a baloldal lesöpörte az általa javasolt mintegy 100 millió forintos szociális csomagot, és többek között megszavazott 700 milliót informatikai fejlesztésre. Lévai Sándor MSZP-s frakcióvezető leszögezte: a költségvetés alig 2,5 százalékáról szólt a vita, a polgármester javaslatait pedig átgondolatlannak tartották.
Józsefváros képviselő-testülete hiány nélkül döntött az idei 18,2 milliárdos büdzséről, ugyanakkor egymilliárd forint beruházási hitelt vesznek fel a Corvin sétány rehabilitációs program végrehajtásához. Csécsei Béla SZDSZ-es polgármester szerint a tervezett bevételek mellett biztonságos az önkormányzati működés: terek felújítására, sétálóutcák kialakítására és a térfigyelő-kamera-hálózat bővítésére is jut pénz. Lőrinczi-Reich József, a Fidesz–MDF-frakció vezetője viszont azt állítja: eladósodik a kerület, s még az iskolák tisztasági festése is elmaradhat az idén.
Kispesten Steinerné Török Katalint, a XIX. kerület szocialista polgármesterét hiába kerestük, nem hívta vissza lapunkat. Mint azonban a kispest.hu internetes honlapról megtudtuk, a büdzsé kiadási (12,3 milliárd forint) és bevételi oldala közötti 2 milliárdos különbséget hitellel próbálják meg kiegyenlíteni.
A XVII. kerületben szintén nem sikerült elérnünk a kerület MSZP–SZDSZ-es vezetését, de Fachet Gergő fideszes önkormányzati képviselőtől megtudtuk: a 14,3 milliárdos költségvetés hiánya meghaladja az 1,2 milliárd forintot, s ezt csak hitelfelvétellel tudják pótolni. Megszorításokra, intézménybezárásra nincs szükség, hiszen ez az egyetlen városrész, ahol folyamatosan nő a lakosság száma. Így iskolabővítést terveznek – hitelből. Ingatlaneladásból ugyanis már nem remélhetnek bevételt, mert már nincs mit értékesíteni.
Hajdu László, a XV. kerület szocialista polgármestere szerint a működést gond nélkül biztosítja a 14,2 milliárdos büdzsé, amelyben 120 millió forintnyi hitelt terveztek zeneiskola építésére, amelyhez uniós pénzekre is pályáznak. Nőtt a felújítási keretük, s jövőre egy sportcsarnok-beruházásba is belevágnak.
Csepelen az önkormányzat vagyona folyamatosan nő annak ellenére, hogy a 17,5 milliárd forintos kiadási főösszeget bevételi oldalon 2,8 milliárdos fejlesztési, illetve folyószámlahitelből tudják kiegyensúlyozni – jelentette ki Tóth Mihály szocialista polgármester. A baloldali többségű képviselő-testület által meghatározott feladatok közül elsőbbséget élveznek a közterületi felújítások, a korábban megkezdett beruházások, valamint az intézményi fejlesztések.
Csobánki Jenő, Budafok-Tétény MSZP-s alpolgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy a 11 milliárd forintos költségvetésben 1 milliárdos beruházási hitelt terveztek bérlakásépítésre, míg működésre 250 plusz 200 milliós kölcsönt állítottak be. A kerület eladósítását kifogásolja Németh Zoltán, a képviselő-testület kisebbségben lévő Fidesz–MDF-frakciójának vezetője, aki szerint az is elfogadhatatlan, hogy az intézményi büdzsék 5 százalékát tartalékként zárolták.
A XVI. kerületben jelenleg nulla a hitelállomány – jelentette ki Szabó Lajos Mátyás MSZP-s polgármester. A városrész 14,5 milliárdos költségvetéséből futja a szükséges felújításokra, s beindítanak egy 900 milliós uszodaépítést.
Huszonhárommilliárd forintos Kőbánya költségvetése, és tíz év óta először pozitív a szaldónk – mondta lapunknak Andó Sándor (MSZP) polgármester. Hozzátette sokat lendített a gazdálkodáson a K&H-ügy kirobbanása után visszaszerzett több mint hárommilliárd forint. – Megszorításokat nem tervezünk, s még több pénzt fordíthatunk szociális lakásépítésre, játszóterek, parkok felújítására – közölte a polgármester.
A fővárosi forrásmegosztásból a legnagyobb részhez jutó XI. kerület 23,1 milliárdos költségvetéséből 3,8 milliárd forint fejlesztést tervezett – olvasható Molnár Gyula szocialista polgármester lapunkhoz eljuttatott közleményében. Mint kiemelte, elsősorban közterületek felújítására, kátyúmentesítésre, a Fehérvári úti rendelő átépítésére, oktatási-informatikai fejlesztésre költenek.
Mester László (MSZP), a XVIII. kerület polgármestere közölte: 22 milliárdos költségvetésük 50 százalékát működésre, 15 százalékát fejlesztésre, többek között csatorna- és útépítésre, iskolák, óvodák, valamint egy orvosi rendelő felújítására fordítják. Nem szorulnak hitelre.
– Szigorú, biztonságos és jelentős fejlesztéseket tartalmazó költségvetés az idei – olvasható a XIII. kerületi MSZP–SZDSZ-koalíció közleményében. A 22,5 milliárdos gazdálkodási keretből – hitelfelvétel nélkül – többek között befejezik a Németh László Gimnázium és a Szegedi úti rendelőintézet renoválását, hozzákezdenek a József Attila Művelődési Központ tatarozásához, egy úgynevezett fecskeház építéséhez, valamint folytatják a parkok és az utak felújítását. A polgári ellenzék szerint azonban évről évre csökken a fejlesztések száma, amit szerintük az bizonyít, hogy az elmúlt két évben a terveknek csak a fele valósult meg.
Erzsébetvárosban a múlt évinél hét százalékkal kisebb összegből, 13 milliárd forintból gazdálkodnak 2005-ben. Hunvald György (MSZP) polgármester szerint 1,5-2 milliárdos fejlesztés várható. Ebben elsősorban két iskola felújítása, óvodaépítés, a köztisztaság és a közbiztonság javítása szerepel.
Terézváros költségvetése megközelíti a 14 milliárd forintot. Fürst György szocialista alpolgármester szerint az idén több mint egymilliárdot, kétszer annyit fordíthatnak felújításra, mint 2004-ben. Az öszszesen csaknem 4,3 milliárd forintos felhalmozási célú bevétel jelentős része ingatlanértékesítésből származik. Az alpolgármester kiemelte: Budapesten elsőként fogadták el költségvetésüket, hitelt nem vesznek föl, s a korábbi adósságállományt jelentősen lecsökkentették.
Budapest szám szerint utolsó, XXIII. kerülete stílszerűen legutoljára, március 16-án fogadta el az idei gazdálkodást meghatározó rendeletet. Geiger Ferenc, az MSZP–SZDSZ által támogatott polgármester a 6,8 milliárdos költségvetéshez képest jelentős, 2,8 milliárd forintos fejlesztésről számolt be. – Soroksár két éve nem folyamodik hitelhez, pedig az önkormányzat feladatai folyamatosan bővülnek, miközben évről évre csökken a központi támogatás, ám nem mondunk le a nagyarányú fejlesztésekről, elsősorban a csatorna- és útépítésekről. A beruházások az idén elérik a 2,8 milliárd forintot – emelte ki.



Légből kapott százmilliárdok. A Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége február végén csaknem 400 milliárd forintos költségvetést fogadott el. Azóta kiderült: Budapest vezetői a költségvetésen túl legújabban sok száz milliárdos mega- és gigaberuházásokról beszélnek, a még jelenleg sem épülő négyes metró mellett már az ötös számú fantomvonalat tervezgetik. A választások előtti évben nincsen hét, hogy ne hallanánk újabb és újabb, nemegyszer több száz milliárdos elképzelésekről. Mint ismert, Demszky Gábor főpolgármester 2005-re 418 új beruházást – többek között útépítést, iskolafelújítást, tömegközlekedési fejlesztést – jelentett be, ám azok fedezetének egy része ismeretlen. Az idén január elsején meglévő 97 milliárdos adósságállományt növelve mintegy ötvenmilliárd forint hitelt vesznek föl. További forrásokat remélnek részvények és meg nem nevezett vagyontárgyak eladásából. Atkári János, a feladatköreitől megfosztott, korábban a gazdálkodásért felelős főpolgármester-helyettes szerint Budapest feléli a jövőjét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.