Velünk élő diktatúra?

Az MSZP az általa benyújtott törvénytervezettel beismerte, hogy a diktatúrát működtető állampárti kedvezményezetteket továbbra is bújtatni kívánja – hangoztatta a Fidesz az ügynöktörvények tegnapi parlamenti vitájában. Az SZDSZ részéről elhangzott, hogy a pártállami vezetők közéletből való kizárását csak a rendszerváltás pillanatában lehetett volna megvalósítani.

Meg kell tisztítani a közhatalmat a pártállami diktatúra fenntartóitól – sürgette Kékkői Zoltán (Fidesz), utalva az átfogó törvényi rendelkezés fontosságára a pártállam titkos iratainak kezeléséről és nyilvánosságáról szóló fideszes törvényjavaslat parlamenti vitájában. Érvelése szerint a mostani közszereplők közötti gyakori pártállami érintettség szorosan összefügg azzal, hogy Magyarországon szinte érintetlen az előző rendszer diktatórikus gépezete, valakik máig működtetik azt, zsarolják a magyar közéletet. Szerinte az MSZP az általa benyújtott törvénytervezettel beismerte, hogy a diktatúrát működtető állampárti kedvezményezetteket továbbra is bújtatni kívánja. A fideszes politikus hangsúlyozta: a tovább élő múlt lezárása csak fogalomtisztítással, a hiányzó adatok rekonstruálásával, a teljes körű nyilvánossággal és kutathatósággal, valamint a diktatúra működtetőinek a közhatalomból történő kizárásával valósulhat meg.
Gusztos Péter (SZDSZ) felszólalásában arra emlékeztetett, hogy 1990-ben a rendszerváltó pártok, köztük a Fidesz, úgy döntöttek, senkit sem zárnak ki a közéletben való részvételből. Utalva a Fidesz javaslatára, az SZDSZ-es honatya úgy ítélte meg, a pártállami vezetők közéletből való kizárását csak a rendszerváltás pillanatában lehetett volna foganatosítani. A kormánypárti politikus a vitában szóba hozta az Orbán Viktor Fidesz-elnök kezdeményezésére nemrégiben létrehozott Nemzeti Konzultációs Testület ügyét is, mondván, ennek egyik tagjának, Pozsgay Imrének „finoman szólva is volt némi köze az egykori állampárthoz”. Erre reagálva Répássy Róbert (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy javaslatuk a közhatalmat gyakorló személyek – parlamenti képviselő, miniszter, miniszterelnök, köztársasági elnök – köréből zárná ki azokat, akik szabad akaratukból végeztek állambiztonsági tevékenységet 1990 előtt. A Nemzeti Konzultációs Testület ugyanakkor éppen azért alakult – magyarázta Répássy –, hogy a politikai eliten kívüli választópolgárokat szólítsa meg. Répássy az MSZP-s ügynöktörvény-javaslat vitájában azt indítványozta, hogy az állambiztonsági szervek megbízóinak nevét hozzák nyilvánosságra, és tegyék hozzáférhetővé az interneten.
Az Országgyűlés tegnap vitázott a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló jogszabály módosításáról is. A javaslat értelmében csak azok vehetnének részt a választáson, akik igazolták az adott kisebbséghez való tartozásukat, így szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben. A parlamenti vitában a Fideszt képviselő Farkas Flórián hangsúlyozta, hogy pártja nem tud támogatni olyan javaslatokat, amelyeket a kisebbségek többsége nem fogad el. Az esélyegyenlőségi tárca államtitkára, Teleki László és az SZDSZ-es Fodor Gábor egyaránt arra figyelmeztetett, hogy ha késik a kétharmados törvény elfogadása, veszélybe kerülhetnek a 2006-os kisebbségi önkormányzati választások.