Tavaly a külkereskedelmi mérleg hiánya 3,846 milliárd euró volt a 2003. évi 4,167 milliárd euró után. Az export 44,063 milliárd, az import 47,910 milliárd eurót tett ki. A kivitel 15,7 százalékkal, a behozatal 13,4 százalékkal haladta meg az előző évit – hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Közölte: a 2004 decemberi hiány 238,5 millió euró volt. Forintban számolva a mérleghiány 969,883 milliárdra rúgott a megelőző évi 1051,698 milliárddal szemben. Az export 2004-ben folyó áron számolva 11 094 milliárd forint, az import 12 064 milliárd forint volt.
A közzétett külkereskedelmi statisztika szemléletesen példázza, hogy az elmúlt évek legnagyobb vesztese a magyar mezőgazdaság. Tavaly a hazai agráregyenleg rendkívüli mértékben, 60 milliárd forinttal romlott. Csak a hazánkba érkező sertésáruk mennyisége többszörösére emelkedett. Szakértők szerint érdemes felidézni a 2003-as adatokat, amikor az agrárimport növekményének üteme még csak kétszerese volt az exporténak, tavaly viszont már a behozatal növekedése mintegy ötszöröse volt a kivitelének. A visszaesés mögött agrártermékeink cserearány-romlása húzódik meg, ami a külpiacokon növekvő hátrányt jelent. Az egyik legfontosabb ok, hogy a magyar agrártámogatások szintje lemaradt a versenytársakkal szemben, különösen a tavaly májusi piacnyitás után.
Termékszintű forgalom. A KSH tegnap közölte először a termékszintű külkereskedelmi forgalmat. Ennek köszönhetően a jövőben lényegesen pontosabb képet kapunk a külkereskedelemről, mint korábban – közölte Kelecsényiné Gáspár Katalin, a KSH főosztályvezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint mondta: a külkereskedelmi adatok hat hónap alatt válnak véglegessé. Az első becslést a tárgyidőszak végétől számított 40 nap múlva közli a KSH. Ez azzal magyarázható, hogy az EU-n kívüli országokkal kereskedő cégektől származó adatok később jutnak el a KSH-hoz, mint a vámhivatal statisztikája.
