A Wyspianski Múzeumban Krakkóban ezzel a címmel nyílik ma kiállítás. Wit Stwosz, a német világban ismert nevével Veit Stoss az európai késő gótikus szobrászat jeles mestere. Hosszú és viszontagságokkal teli életéből több mint három és fél évtizedet töltött a XV. század végén a lengyel királyok koronázóvárosában, onnan vette útját Nürnbergbe, ahol nagyjából szintén ennyi ideig élt. Gazdag életművét joggal tartja számon mind a lengyel, mind a német művészet története.
Aki járt már Krakkóban, bizonyára nem kerülte el a híres Nagypiac sarkán álló Miasszonyunk templomát, amelynek főoltárát díszíti Stwosz mester nagyszerű alkotása. Ezen a páratlan szépségű és kivételes méretű szárnyas oltáron tizenkét évig dolgozott a művész segédek egész csapatával. Érdemes tüzetesen „végigolvasni” az oltár szövegeit, négy szárnyának mindegyikén három-három jelenet látható Szűz Mária és Krisztus életéből. Amikor kinyitják a belső táblákat, Mária halálát és mennybemenetelét tekinthetjük meg. Az oltárszekrény tetején a faszobrok Szűz Mária megkoronázását ábrázolják. Az ismert történetek epikai hitelét a már-már realizmussal bemutatott figurák adják, mintha nem is a középkor végének a világából jöttek volna elő; csak az egyes „képek” háttere, az öltözet árulja el egyértelműen, hogy melyik korban járunk. A Krakkói Nemzeti Múzeum Stwosz-kiállításának egyik fontos célja a mester két olyan művének a bemutatása, amelyet eddig nem az ő nevéhez kapcsoltak. Az Újszandec melletti Ptaszkowa falu plébániatemplomában fedeztek föl egy, a későbbi átfestések következtében erősen eltorzult domborművet – Krisztust ábrázolja az Olajfák hegyén –, amelyet eddig nem a mester szobraként tartottak számon. Egy másik Krakkó környéki településen pedig egy valószínűleg tőle származó feszületet találtak. Ez a két fölfedezés adott ösztönzést a lengyel művészettörténészeknek ahhoz, hogy e kivételes életművet és a tanítványok meg munkatársak műhelyében született alkotásokat, a mester hatására készült szobrok történetét tovább kutassák, és egy reprezentatív kiállításon a nagyközönségnek is hozzáférhetővé tegyék. Nekünk, magyaroknak (és persze szlovákoknak) az is érdekes volna, találkozhatunk-e Lőcsei Pál mester nevével a munkatársak és tanítványok sorában. A nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás az előzetes tájékoztatás szerint július végéig lesz nyitva.

Veszélyes betegséget terjeszthet a klíma