Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnöknek a napokban igen kemény harcot kell vívnia annak érdekében, hogy az általa létrehozott tőzsdei konzorcium kohéziója ne változzon meg, és Magyarország ne maradjon tőzsde nélkül. A már lassan felbomló szövetség két résztvevője, az Erste Bank és a Raiffeisen Bank új tőzsdeelnököt szeretne választani a májusi tisztújító közgyűlésen. Akár azt is mondhatnánk, hogy ez a két osztrák bank kesztyűt dobott a magyar tőkepiaci szereplők, a befektetők, a letétkezelők, a brókerek és a kibocsátó cégek arcába azzal, hogy leváltanák a jelenlegi tőzsdeelnököt. A HVB Bank által delegált Szalay-Berzeviczyvel szemben az a vád, hogy túlságosan védi a hazai tőkepiac önállóságát. Néhány részvényes véleményével ellentétben a tőzsdeelnök nem látja értelmét annak, hogy a BÉT-et a többi régiós tőzsdével együtt egybeolvasszák, és áttelepítsék Szlovákiába.
A ma virágzó tőzsde korábbi tulajdonosai néhány éve nem gondolták át, hogy a BÉT mekkora értéket képvisel később, a korábbi években az 1-1,5 százalékos tőzsdei tulajdonokat értékesítő bankok (CIB Bank, Budapest Bank, Raiffeisen Bank, Takarékbank) ma bánkódhatnak, hiszen potom áron (100-110 százalékon) szálltak ki a tőzsdéből. Hasonlóan bánkódhatnak a tőkepiaci befektetők is, mivel ha 2002–2003. években a tőzsde tulajdonosai nem herdálják el BÉT-részesedéseiket, akkor ma nem lenne kétséges, hogy a hazai tőkepiac megtarthatja-e szuverenitását.
Ma viszont minden jel azt mutatja, hogy a tavaly megjelent tőzsdetulajdonosok egy része korábbi nyilatkozataikkal ellenétben mára nem érdekeltek a kelet-közép-európai tőzsdék önállóságának megtartásában, csak a régiós tőkepiac kialakítása és annak költséghatékony tulajdonlása a cél. A korábban nagy reményekkel kecsegtető osztrák tulajdonosok közel egy évig vártak arra a brüsszeli jóváhagyásra, amely tulajdonukat a BÉT-ben jogilag is megerősítette. Az EU-s versenyügyi vizsgálat és annak pozitív kimenetelét követve viszont kiborult a bili. Kiderült, hogy nem minden arany, ami fénylik. A HVB Bank elszámította magát a szövetségeseit illetően, a Raiffeisent és az Erstét teljesen más célok vezérelték akkor, amikor beszálltak a BÉT megvásárlásába. A két osztrák bank a magyar piac leépítésében érdekelt, és csupán költséget akarnak csökkenteni a bécsi központúság megerősítése mellett azzal, hogy tulajdont szerzett a pesti börzében, ezt mutatja az is, hogy a Raiffeisen Bank bezárta budapesti brókercégét, és az első külföldi szekciótag lett a BÉT-en.
Más a helyzet viszont a konzorcium létrehozójával, a tőzsdeelnök által képviselt HVB Bankkal, amely a magyar parkett harmadik legnagyobb forgalmazója és legnagyobb letétkezelője. A HVB tevékenységéből kifolyólag abban érdekelt, hogy a magyar tőkepiac virágozzon és a tőzsde Pesten működjön. Azonban a HVB számára a konzorcium létrehozása fontos volt, hiszen – nem csak törvényileg – egyedül nem vásárolhatta meg a korábban neki felkínált 50 százaléknyi BÉT-részvénycsomagot, de még a látszatát is el akarta kerülni, hogy monopolizálni szeretné a tőzsdét. A HVB abban bízott, hogy a konzorciummal a nagy multitőzsdék elől megszerezhetik a régiós piac egyik gyöngyszemét, mely egyik független pillére lehetne a kelet-közép-európai regionális tőzsdeszövetségnek, olyan tulajdonosokkal, akik ebben szintén érdekeltek.
A HVB Bank és a magyar befektetők tulajdoni hányada a BÉT-ben meghaladja az 50 százalékos limitet, így a többségi erővel a két renitens bank tisztújító törekvéseit és terveit leszavazhatják. A kérdés csupán az, hogy a HVB – mely szintén osztrák tulajdonú pénzintézet – valóban tartja-e magát ahhoz az irányhoz, amit Szalay-Berzeviczy Attilával eddig képviselt, és végül nem paktál-e le az Erstével és a Raiffeisennel, teljesen magára hagyva a tőzsde elnökét. Amennyiben mégis az osztrák érdekek érvényesülnek, akkor jelentős belpolitikai nyomás nehezedhet majd a tőzsdére, hiszen egy ország sem engedheti meg, hogy gazdaságának egyik meghatározó pillérét átalakítsák vagy éppen megszüntessék, áthelyezzék egy másik ország területére.
Szalay-Berzeviczy Attila lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem elnöki székéhez ragaszkodik, hanem az egy évvel ezelőtt az osztrák bankok által meghirdetett és a mai napig általa következetesen képviselt regionális stratégiához, mely garantálta a nemzeti érdekek figyelembevételét és a Budapesti Értéktőzsde önállóságát. Hozzátette, hogy az elmúlt egyéves tevékenységének köszönhetően a magyar piac barátsággal és reményekkel telve fogadta az osztrák tulajdonosokat, nagyban segítve ezzel azok lengyelországi és csehországi ambícióit, így a vele kapcsolatban Bécsben felmerült bizalmatlanságot értelmetlennek tartja.
Varga: Erős nemzeti börze kell!
