Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnöknek a napokban igen kemény harcot kell vívnia annak érdekében, hogy az általa létrehozott tőzsdei konzorcium kohéziója ne változzon meg, és Magyarország ne maradjon tőzsde nélkül. A már lassan felbomló szövetség két résztvevője, az Erste Bank és a Raiffeisen Bank új tőzsdeelnököt szeretne választani a májusi tisztújító közgyűlésen. Akár azt is mondhatnánk, hogy ez a két osztrák bank kesztyűt dobott a magyar tőkepiaci szereplők, a befektetők, a letétkezelők, a brókerek és a kibocsátó cégek arcába azzal, hogy leváltanák a jelenlegi tőzsdeelnököt. A HVB Bank által delegált Szalay-Berzeviczyvel szemben az a vád, hogy túlságosan védi a hazai tőkepiac önállóságát. Néhány részvényes véleményével ellentétben a tőzsdeelnök nem látja értelmét annak, hogy a BÉT-et a többi régiós tőzsdével együtt egybeolvasszák, és áttelepítsék Szlovákiába.
A ma virágzó tőzsde korábbi tulajdonosai néhány éve nem gondolták át, hogy a BÉT mekkora értéket képvisel később, a korábbi években az 1-1,5 százalékos tőzsdei tulajdonokat értékesítő bankok (CIB Bank, Budapest Bank, Raiffeisen Bank, Takarékbank) ma bánkódhatnak, hiszen potom áron (100-110 százalékon) szálltak ki a tőzsdéből. Hasonlóan bánkódhatnak a tőkepiaci befektetők is, mivel ha 2002–2003. években a tőzsde tulajdonosai nem herdálják el BÉT-részesedéseiket, akkor ma nem lenne kétséges, hogy a hazai tőkepiac megtarthatja-e szuverenitását.
Ma viszont minden jel azt mutatja, hogy a tavaly megjelent tőzsdetulajdonosok egy része korábbi nyilatkozataikkal ellenétben mára nem érdekeltek a kelet-közép-európai tőzsdék önállóságának megtartásában, csak a régiós tőkepiac kialakítása és annak költséghatékony tulajdonlása a cél. A korábban nagy reményekkel kecsegtető osztrák tulajdonosok közel egy évig vártak arra a brüsszeli jóváhagyásra, amely tulajdonukat a BÉT-ben jogilag is megerősítette. Az EU-s versenyügyi vizsgálat és annak pozitív kimenetelét követve viszont kiborult a bili. Kiderült, hogy nem minden arany, ami fénylik. A HVB Bank elszámította magát a szövetségeseit illetően, a Raiffeisent és az Erstét teljesen más célok vezérelték akkor, amikor beszálltak a BÉT megvásárlásába. A két osztrák bank a magyar piac leépítésében érdekelt, és csupán költséget akarnak csökkenteni a bécsi központúság megerősítése mellett azzal, hogy tulajdont szerzett a pesti börzében, ezt mutatja az is, hogy a Raiffeisen Bank bezárta budapesti brókercégét, és az első külföldi szekciótag lett a BÉT-en.
Más a helyzet viszont a konzorcium létrehozójával, a tőzsdeelnök által képviselt HVB Bankkal, amely a magyar parkett harmadik legnagyobb forgalmazója és legnagyobb letétkezelője. A HVB tevékenységéből kifolyólag abban érdekelt, hogy a magyar tőkepiac virágozzon és a tőzsde Pesten működjön. Azonban a HVB számára a konzorcium létrehozása fontos volt, hiszen – nem csak törvényileg – egyedül nem vásárolhatta meg a korábban neki felkínált 50 százaléknyi BÉT-részvénycsomagot, de még a látszatát is el akarta kerülni, hogy monopolizálni szeretné a tőzsdét. A HVB abban bízott, hogy a konzorciummal a nagy multitőzsdék elől megszerezhetik a régiós piac egyik gyöngyszemét, mely egyik független pillére lehetne a kelet-közép-európai regionális tőzsdeszövetségnek, olyan tulajdonosokkal, akik ebben szintén érdekeltek.
A HVB Bank és a magyar befektetők tulajdoni hányada a BÉT-ben meghaladja az 50 százalékos limitet, így a többségi erővel a két renitens bank tisztújító törekvéseit és terveit leszavazhatják. A kérdés csupán az, hogy a HVB – mely szintén osztrák tulajdonú pénzintézet – valóban tartja-e magát ahhoz az irányhoz, amit Szalay-Berzeviczy Attilával eddig képviselt, és végül nem paktál-e le az Erstével és a Raiffeisennel, teljesen magára hagyva a tőzsde elnökét. Amennyiben mégis az osztrák érdekek érvényesülnek, akkor jelentős belpolitikai nyomás nehezedhet majd a tőzsdére, hiszen egy ország sem engedheti meg, hogy gazdaságának egyik meghatározó pillérét átalakítsák vagy éppen megszüntessék, áthelyezzék egy másik ország területére.
Szalay-Berzeviczy Attila lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem elnöki székéhez ragaszkodik, hanem az egy évvel ezelőtt az osztrák bankok által meghirdetett és a mai napig általa következetesen képviselt regionális stratégiához, mely garantálta a nemzeti érdekek figyelembevételét és a Budapesti Értéktőzsde önállóságát. Hozzátette, hogy az elmúlt egyéves tevékenységének köszönhetően a magyar piac barátsággal és reményekkel telve fogadta az osztrák tulajdonosokat, nagyban segítve ezzel azok lengyelországi és csehországi ambícióit, így a vele kapcsolatban Bécsben felmerült bizalmatlanságot értelmetlennek tartja.
A BÉT tulajdonosai százalékos megoszlásban
HVB Bank Hungary 25,20
Wiener Börse AG 14,00
Österreichische Kontrollbank AG 11,00
Magyar Nemzeti Bank 6,95
Erste Bank Vienna AG 6,37
Raiffeisen Zentralbank AG 6,37
Erste Bank Befektetési Rt. 5,85
ConCorde Rt. 5,08
Egyéb 19,18
Forrás: BÉT Rt.
Varga: Erős nemzeti börze kell! Varga Mihály, a Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője hangoztatta: „Mi egy erős nemzeti tőzsdében vagyunk érdekeltek, nem támogatjuk azokat a koncepciókat, melyek megszüntetnék a magyar tőkepiacot. A BÉT a magyar cégek tőkebevonását szolgálja, áthelyezése más országba nem lenne szerencsés. A tőzsde élén tavaly bekövetkezett váltás számunkra bizakodásra adott okot. Az új tulajdonosok azt jelezték, hogy nem egy alvó tőzsdét szeretnének működtetni, hanem offenzív módszerekkel vezetett parkettben érdekeltek, amit mi támogatunk, ezért a vezetőváltás visszalépés lenne azon úton, amit elkezdett a tőzsde.” – Az OTP Bank Rt. mint a BÉT Rt. részvényese megkeresésünkre közölte, hogy szlovákiai jelenléte okán a bank számára Szlovákia fontos piac, ugyanakkor a BÉT és a Keler jelenleg is nyereségesen működik, miként a régió többi börzéje is, így nincs üzleti kényszer egy közös tőzsde létrehozására.
