Szlovákiát, Romániát, Horvátországot és Bulgáriát említhetjük elsősorban a hazai cégek fő befektetési célpontjaként. Varga Tibor, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. pozsonyi irodájának vezetője tájékoztatása szerint a befektetési lehetőségek volumene és kockázata szempontjából Szlovákia évek óta az egyik elsődleges célpontja a magyar, elsősorban kis- és közepes vállalatoknak. Északi szomszédunk vonzerejét tovább erősítették az utóbbi időben végrehajtott adóreformok és az uniós csatlakozás által biztosított lehetőségek. 2004. szeptember 30-ig a Szlovák Nemzeti Bank nyilvántartása alapján a legnagyobb tőkeexportáló országok Németország, Hollandia, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia voltak. Utóbbit követi – nagyságrendileg azonos tőkekihelyezéssel – Magyarország, 6,6 százalékos részaránnyal.
A nemzeti bank adatai szerint 2004. I–III. negyedévében összesen 712,1 millió amerikai dollár közvetlen külföldi működő tőke áramlott az országba, amelyből 559 millió a vállalati, a többi a bankszférába. Az országok szerinti lebontásban Magyarország 186,3 millió USD-vel végzett az első helyen, a második Ausztria lett 151,9 millióval, a harmadik pedig 101,8 millióval az USA. A kereskedelmi iroda nyilvántartása alapján a magyar tőkekihelyezések szerződéses állománya 1,7 milliárd USD, aminek nagy részét a nagyvállalatok adják, de egyre jelentősebb az érdeklődés a magyar mikro-, kis- és középvállalatok részéről, ahol mintegy 800 vállalatnak van valamilyen érdekeltsége. Varga Tibor véleménye szerint az EU-csatlakozás után a tőkekapcsolatoknak további komoly impulzust adhatnak a regionális együttműködésre épülő közös projektek kialakítása, amelyek csírái már több gazdasági területen is jelentkeznek.
A hazai vállalkozások másik igen kedvelt befektetési célpontja a komoly fellendülés előtt álló Románia. Itt a vegyes vállalatok alapítása útján kihelyezett tőke összértéke 2004 végére elérte a 347 millió amerikai dollárt. Ezzel hazánk a 12. helyen található a romániai külföldi befektetők rangsorában, s 2,65 százalékkal részesedik a külföldi befektetések teljes értékéből. Tavaly mintegy 250 új céget jegyeztek be magyar tőkerészvétellel. Ezzel 5010-re emelkedett a magyar tőkével létrehozott cégek száma, így Magyarország keleti szomszédunk hetedik legnagyobb befektetőjévé vált. Az újrabefektetett nyereséget, illetve a végrehajtott tőkeemelést is tartalmazó kimutatás szerint a magyar befektetések valós értéke meghaladja a 700 millió dollárt. A magyar tőkével működő cégek 31,1 százaléka a nagykereskedelemben, 22,9 százaléka az iparban és 15,4 százaléka a kiskereskedelemben tevékenykedik. Értékét tekintve a befektetett összes magyar működő tőke 60,5 százaléka a kiskereskedelemben összpontosul. Hazánk egyébként Románia legfontosabb külkereskedelmi partnerei között is megtalálható. Román szemszögből nézve Magyarország hatodik az importlistán, míg az exportlistán csak a nyolcvankilencedik. Tavaly, az első nyolc hónapban mért kétoldalú forgalom 1,279 milliárd eurót meghaladó volumene újabb rekordszintet jelentett. Az összforgalom 303,97 millió eurós magyar aktívummal zárult.
A magyarországi befektetők ugyancsak kiszemelt célpontja Horvátország is, amelyet korábban a külföldi befektetők kockázatosnak ítélték, de ez a megítélés oldódni látszik. Az 1993 óta 2004. I. félévéig beérkezett 10,1 milliárd USD 21 százaléka irányult a távközlésbe, 19,6 a bankszektorba, 11,3 a gyógyszeriparba, 7,9 százaléka a kőolajiparba. Ausztria vezeti a beruházók listáját, ezt követi Németország, az Egyesült Államok és Magyarország.
Exportunk 2000–2003 között euróban mérve megduplázódott. 2004. I–XI. hónapjaiban – uniós csatlakozásunk után – még gyorsabb, 49 százalékos növekedés mutatkozik: az 521 millió eurós kivitel ötszörösen haladja meg a hazánkba irányuló horvát kivitelt, így 422 millió eurós rekordaktívumunk keletkezett – tájékoztatta lapunkat Sült Tibor, az ITDH zágrábi irodavezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás helyébe az EU és Horvátország közötti kereskedelmi megállapodás lépett, s ezzel jelentősen romlott több magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék pozíciója. Az 1993–2004 között megvalósult 930 millió USD értékű horvátországi magyar befektetések felölelik a termelési, kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatási szférát, a privatizáció és a zöldmezős beruházások körét.
Romániához hasonlóan Bulgáriában is a hetedik helyen találhatók a magyar cégek az 1992-től 2004-ig terjedő időtartamra vetített befektetői rangsorban. Ebben az időszakban a magyarországi cégek mintegy 465 millió dollárt fektettek be, de a tavalyi január– szeptemberi intervallumot vizsgálva 39,1 millió dolláros beruházással hazánk már a hatodik helyre lépett elő. Növekedett a magyar befektetők Csehország iránti érdeklődése is. A cseh nemzeti bank adatai szerint 2004-ben 7,6 millió dollárnyi magyar tőke áramlott Csehországba, miközben 2003-ban még 8,2 milliós tőkekivonást regisztráltak.
1993-tól 2004 végéig a magyar cégek összesen 151,8 millió értékű tőkét fektettek be Csehországban. A pontos nyilvántartások hiánya miatt Lengyelország és Szerbia-Montenegró tekintetében csupán a szakértők becslésére támaszkodhatunk. A tavalyi évben mintegy 40-100 millió USD-re tehetők a hazai cégek lengyelországi és 100-120 millióra a szerbia-montenegrói tőkekihelyezései.
origo.hu
Földrengés volt Magyarországon
