A Krakkó mellett Nowa Huta a szocialista iparváros prototípusa volt Lengyelországban, s mint ilyen, az első olyan település, amelyben nem épült templom. Ezt nehezményezték a vasmű munkásai 1970-ben, kérve a pártvezetés engedélyét egy helyi templom vagy legalább egy kápolna építésére. Az „elvtársak” azonban hajthatatlanok maradtak – ismerteti a német lap cikkét az MTI.
Csak tetézte a pártvezetés gondjait, hogy 1972 elején meghalt Krakkó érseke. A lengyel katolikus egyház által javasolt utódjelölteket az Edward Gierek vezette kommunista párt rendre visszautasította. Az érseki poszt másfél éven át betöltetlen maradt, míg végül egy viszonylag fiatal püspök, Karol Wojtyla neve került a krakkói pártkorifeusok elé. Ők rábólintottak, úgy gondolva, hogy a tapasztalatlan teológussal könnyű dolguk lesz.
Hatalmasat tévedtek. Bemutatkozó látogatásain Wojtyla érsek határozottan szóba hozta Nowa Huta „sürgős megoldást igénylő” problémáját. A kommunista hatóságok halogató taktikájára válaszul pedig úgy döntött, hogy vasárnaponként a szabad ég alatt mutat be misét a város egyik terén. Az istentiszteletek egyre nagyobb tömegeket vonzottak.
Végül már a hadsereget is aggasztani kezdte az acélvárosi jelenség, s 1976 elején Wojciech Jaruzelski főparancsnok kihallgatásra ment Gierekhez, akivel közölte, Nowa Hutában a helyzet szinte elviselhetetlen. Mivel a szabadtéri misék másoknak is például szolgálhattak volna, úgy döntöttek, hogy Nowa Hutában meg kell építeni a templomot. A főtitkár azonban attól félt, hogy ez a párt kapitulációjával érne föl, mégpedig Isten előtt. Jaruzelski azzal nyugtatta meg Giereket, hogy Isten nem létezik, így tehát kapitulálni sem lehet előtte. Három hónappal az eszmecsere után lerakták Nowa Hutában a Szűz Mária-templom alapkövét, és két évre rá felszentelték. Ezen azonban Wojtyla érsek már nem vehetett részt, hiszen nem sokkal előtte pápává választották.
origo.hu
Mindkét irányban le kellett zárni az M5-öst, akkora a baj
