Teleki Pál-nagymonográfiáját, az ifjú történész, Ablonczy Balázs munkáját a budapesti nemzetközi könyvfesztiválra adják ki. A szerző már egyetemi évei alatt is sokat foglalkozott a miniszterelnöki tisztséget két ízben, 1920–21, valamint 1939–41 közt betöltő Teleki Pál életútjával, s pár évvel ezelőtt ismeretterjesztő könyvecskében adta közre korábbi stúdiumainak lényegét. Mostanra azonban elkészült a történelemtudomány követelményrendszere szerint, a teljesség igényével összeállított mű, Teleki Pál életrajza. Elsősorban arra voltam kíváncsi, mivel magyarázza a harmincesztendős kutató, hogy korábban senki nem vállalkozott arra a feladatra, amelyhez ő szinte gyermekfejjel fogott hozzá?
– Többen is készültek rá, hogy megírják, de hatalmas az anyag, s nem csak a politikus életrajzát kell összeállítani annak, aki Teleki Pál pályájával foglalkozik. Parlamenti beszédeit könyv alakban ki is adták, de ez a gyűjtemény életének jelentős szakaszáról, az 1922 és 1938 közötti évekről, amikor szándékosan távol tartotta magát a politikától, semmit sem árul el. Földrajzosnak is, neveléstörténésznek is kell lennie annak, aki ezeket az éveit körbe szeretné járni. Összetett feladat ez, ha valaki, én aztán igazán értem, miért riadtak vissza tőle az emberek. Mivel nem maradt fenn önálló Teleki Pál-iratanyag, olyan volt a földrajztudós, nemzetnevelő és politikus szerteágazó életpályájának a felkutatása, akár egy detektívregény. Például kik azok, akikkel gróf Teleki Pálnak kapcsolata volt, közülük kiknek lehet a hagyatékát föllelni, vagy hol lelhetők lappangó Teleki-levelek… Két-három tucatnyi levéltárban jártam, külföldi s hazai intézményekben, hatalmas és egészen pici gyűjteményekben kutattam, és számos olyan epizódra bukkantam, amelyet a Teleki Pálról szóló írások nem említenek. Eddig például főleg legendák keringtek arról, hogy a gróf milyen szerepet játszott 1925-ben az iraki határok kijelölésében. Sok minden tisztázódott a Teleki család múltjával kapcsolatban is. Vagy hogy milyen elévülhetetlen érdemei voltak a mai közgazdaság-tudományi egyetem elődjének a létrehozásában…
– Miközben Teleki Pál nevének hallatán tudós és közember egyaránt halálának körülményeiről kezd el vitázni, a földrajztudósról, a kultuszminiszterről, a tanítványai által oly nagyon tisztelt személyiségről szinte teljesen megfeledkezik az utókor.
– A két világháború között német nyelvterületen a legtöbbször idézett földrajztudós Teleki Pál volt. Ez a tudós nemzetközi rangját jelzi. Idehaza a politikai földrajz megújítóját szokták elismeréssel emlegetni. E tárgykörről soha semmit nem publikált, viszont olyan tanítványi gárdát nevelt ki, amelyik 1945 után a magyar földrajztudomány vezető posztjaira került. A két világháború között egyre kevesebbet foglalkozott elméleti alapvetéssel, inkább a revízió földrajzi szempontú megindoklása kötötte le a figyelmét. Kultuszminiszterként rövid ideig tevékenykedett, 1938 májusától tíz hónapon keresztül. A tárca élén ő volt az első, aki igen határozottan tette le a garast a népi kultúra megőrzése mellett. Szorgalmazta, hogy a néprajztudomány helyet kapjon az iskolai oktatásban, ő vetette fel először, hogy épüljön skanzen Magyarországon. Kultuszminiszteri programjában a tervszerű faluszociográfia, a magyar vidék feltárása is előkelő helyen szerepelt.
– Vajon nemzetközi tekintéllyel, előkelő familiáris háttérrel miért vállalt politikai szerepet több ízben is?
– Erős küldetéstudat munkálkodott benne. Amikor úgy érezte, hogy Magyarország válságba került, a közélet porondjára lépett, de a tudomány és a politika kettőssége sokszor gyötörte. Amikor úrrá lett rajta a depresszió, mindig előhozta, tudósnak is dilettáns, politikusnak is csapnivaló, fabatkát sem ér az egész élete, elmegy egy festékgyárba dolgozni…
– Nyomára bukkant olyan adatoknak, amelyek a halálával kapcsolatos több mint hatvanéves kételyt eloszlatják? Önkezével vetett véget életének a miniszterelnök, vagy politikai ellenfelei ölték meg?
– Semmi olyan hitelt érdemlő utalást nem találtam, ami azt a feltételezést támasztaná alá, hogy Teleki Pált a németek vagy a nyilasok gyilkolták volna meg. Ha mégis előkerül valahonnan olyan dokumentum, amely azt igazolja, hogy Telekit meggyilkolták, a magyar történészekben lesz annyi erő, bennem is, természetesen, hogy a korábbi állásponton változtassunk.
– A rendszerváltó Magyarország vajon eszményének tekintheti a belső kétségektől gyötört, tragikus halálával, de nem az életével felmagasztosuló Telekit?
– Sok vitatható politikai nézete mellett éppen a zsidótörvények megfogalmazásában játszott szerepe, a jogfosztás szorgalmazása miatt valószínűleg nemmel kell válaszolni a kérdésre. De azoknak is ellent kell mondani, akik azt állítják, Teleki vétkes a holokausztban. Telekinek csakugyan része volt a kormányzati politika eldurvulásában. A két háború közti Közép-Európában eléggé általános politikusi felfogás volt, hogy országuk modernizációja úgy valósulhat meg, ha a zavaró tényezőket, a kisebbségi középosztályt félreállítják, így gondolkodott Benes, így Románia vezető politikusai, így Teleki is. Emiatt szerintem az ő politikai öröksége nem támasztható föl.
origo.hu
Újabb megrázó részletek a mai halálos balesetről – fotók a helyszínről
