Miközben az amerikai elnök májusi látogatását előkészítő Condoleezza Rice a napokban Moszkvában kijelentette, hogy Washington nem törekszik az orosz befolyás mérséklésére a posztszovjet térségben, a két ország stratégiai játszmájának újabb fejezete rajzolódik ki, méghozzá érezhetően ismét csak Zbigniew Brzezinskinek, a 90-es évek második felében kidolgozott partitúrája alapján. A kiszorítósdi újabb terepe ugyanis az az Azerbajdzsán, amelyet a kiváló geopolitikai stratéga a régió „dugójának” nevezett.
Feltűnő események árulkodtak az elmúlt időszakban a Baku körül formálódó vetélkedés kiéleződéséről. Először Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter érkezett a terrorizmus elleni harc részleteit megtárgyalni váratlanul – az utóbbi három év során már negyedszer – az azeri fővárosba, majd néhány napra rá az orosz kaszpi flottilla három naszádja kötött ki az együttműködés erősítésére a bakui öbölben.
Rumsfeld villámvizitjét mély hallgatás övezte, Reno Harnish nagykövet azonban elszólta magát, mondván, az amerikai tisztek egy csoportja már meg is érkezett Azerbajdzsánba az együttműködés keretében felállítandó speciális rendfenntartó egység kialakítására. A helyi sajtó azonnal emlékeztetett a NATO európai erőinek parancsnoki tisztét betöltő James Jones tábornok közelmúltbeli kijelentésére, miszerint az Egyesült Államok aktívan munkálkodik egy azerbajdzsáni katonai bázis létesítésén, s az itt állomásozó gyors reagálású erők feladata a Kaszpi-térség biztonságának szavatolása lenne.
Felfigyeltek arra is, hogy Grúziában is amerikai kiképzők érkezése előzte meg a „rózsás forradalmat”, amelyhez hasonlót Azerbajdzsánban is egyre kevésbé lehet kizárni. Katonai szakértők szerint a Kaszpi-régióban felállítandó rendfenntartó erők hálózatának gondolata még 2003-ban merült fel a Pentagonban, s ebbe az együttműködésbe igyekeznek bevonni több térségbeli országot is.
Balti lobbi. Bush elnök közelgő, Rigát, Moszkvát és Tbiliszit érintő körútja előtt az amerikai kongresszus kilenc képviselője javaslatot terjesztett be annak érdekében, hogy Washington hivatalosan „követelje Moszkvától Litvánia, Lettország és Észtország törvénytelen megszállásának elismerését”. A dokumentum arról nem szól, hogy a jaltai megállapodással az Egyesült Államok is szentesítette ezt a status quót. (MN)
