Huszonvalahány cikken, tudósításon keresztül demonstrálta a távirati iroda érthetetlen s szakmailag védhetetlen hírszerkesztési gyakorlatát a Reform szerzője, Molnár Balázs. Ami esetünkben a szó legszorosabb értelmében veendő – mivel a patinás nyugati hírügynökségek híreinek tényleges átszerkesztéséről, magyarán átfogalmazásáról kell beszélnünk. Nehéz ugyanis vitatkozni azzal a nyelvi ténynyel, hogy a „szélsőséges”, illetve „radikális” kifejezések között nem csupán stilisztikai különbség mutatkozik. A Magyar Távirati Iroda a jelek szerint azonban vitatja ezt, s az utóbbi esztendő közel-keleti tudósításaiban rendszeresen alkalmazza a „szélsőséges” jelzőt palesztin és arab szervezetekre. Természetesen mindezt még akkor sem tehetné meg, ha csupán napi politikai tájékozatlansága gátolná a tisztánlátásban. Úgy viszont még kevesebb jogosultsága van arabokat, palesztinokat e jelzővel illetni, hogy mindezt nem saját kontójára teszi. Fogalmazhatunk úgy is: az AFP, az AP és a Reuters hírügynökségek szakmailag korrekt tekintélye mögé bújik, átveszi tudósításaikat, feltünteti a forrást, az ominózus szélsőséges kifejezést azonban becsempészi a tudósításba, ezáltal azt a látszatot kelti, mintha az érintett hírügynökségektől származna ez a nagyon súlyos minősítés. Nem csupán arról van szó, hogy népcsoportokkal szemben erősíteni lehet az előítéleteket idehaza. Nem árt tudni, hogy a terrorszervezetek nemzetközi listájára való rákerülés igen súlyos következményekkel jár, hiszen hajtóvadászatot indíthatnak ellenük minden területen, s még gazdasági tevékenységet sem folytathatnak. Ha valakire tehát a gyanú árnyéka is rávetül, egzisztenciáját, életét is tönkreteheti akár pusztán az a lehetőség, hogy ilyen szervezetekkel került kapcsolatba. Ezek a súlyos körülmények teszik igazán érthetővé, miért kerülik gondosan az idehaza oly divatos politikai minősítéseket, címkézéseket a mérvadó patinás nemzetközi hírügynökségek.
Még ha a médiaszakértő nem tért is ki külön rá, a hírügynökségi cikkek és magyar adaptációik között tallózva számos további érthetetlen szakszerűtlenségre, megmagyarázhatatlan ferdítésre lehetünk figyelmesek.
A palesztinok amúgy szinte sosem „jönnek ki jól” az MTI átköltésszerű szabad fordításaiból. Ha összehasonlítjuk az eredeti nyugati hírügynökségi cikket az MTI verziójával, már nem találunk egyes mellékesnek tűnő motívumokat. De vajon valóban a véletlen s a figyelmetlenség számlájára írandók ezek az elhagyások? A kihagyások furcsa prekoncepció mentén történnek. Kerbala mellett már hiába keressük a „szent város” megjelölést. Egy másik hírben ugyanígy már nyomait sem találjuk annak, hogy az eredeti Reuters-anyag még arról számolt be: közös imatalálkozó alkalmával üzente meg a Hamász vezetője Izraelnek a fegyverszüneti feltételeket. Az azóta elhunyt palesztin vezető, Jasszer Arafat is több ízben esett áldozatául a Magyar Távirati Iroda rövidítési technikájának. Nem volt véletlen pedig, hogy a világsajtó annak idején kiemelt figyelmet szentelt a palesztin vezető békülékeny gesztusainak. A hírügynökségek részletesen beszámoltak arról, amikor úgy nyilatkozott, kinyújtja a kezét Izrael nemzete és kormányfője felé. Az MTI alaphírében ennek a megbékélés irányába tett példátlan mozzanatnak, az izraeli nemzet elismerésének már írmagja sem maradt, csupán Saron kormányfőről esik szó. De nem maradt nyoma annak sem az MTI-cikkben, hogy Arafat megköszönte a nemzetközi segítséget, megdicsérte az Európai Uniót, az Egyesült Nemzetek Szervezetét, továbbá Oroszországot és az Amerikai Egyesült Államokat is. Figyelmetlenség vagy többről van szó? Az olvasó döntse el. Az mindenesetre nem szól az angol nyelvben való jártasság mellett, hogy ugyanebben a hírben a palesztin biztonsági erőket titkosszolgálatnak fordította az MTI híralkotója. Ugyanebben a cikkben viszont – ha már nem írták le valóban elhangzott mondatait – pótolandó a mulasztást, szájába adtak egy olyan mondatot Arafatnak, amit egyáltalán nem mondott. Hogyan is akarhatta volna saját bukását elősegíteni azzal, hogy szélsőségesnek minősítse a Hamászt – ráadásul éppen egy izraeli televíziónak?
Hely hiányában természetesen minden furcsa MTI-interpretációt nem mutathatunk be, egy-két további ínyencség azonban ide kívánkozik. Futó ránézésre nem tűnne nagy hibának, hogy a „commandert” nem parancsnoknak, hanem vezérnek fordítják a távirati irodában. A pontatlanságon túl azonban a bárgyú sulykolás is cél lehet: a vezér mint negatív töltésű hívó szó alkalmasabb lehetett számukra egy palesztin vezető esetében. Ezek a palesztin vezetők egyébként is csak a rangos nemzetközi hírügynökségeknél hivatalnokok, az MTI-nél csupán per „palesztinok” terminus technicust érdemelnek ki.
Legtöbbször kerüli az MTI a békefolyamat kifejezést, s inkább béketárgyalásokat ír, függetlenül attól, hogy az eredeti nemzetközi források az előremutatóbb, optimistább kicsengésű békefolyamat megjelölést preferálják. S ez sem véletlen: a hitelességükre ügyelő nemzetközi hírügynökségek az „aktív be nem avatkozás” politikáját választják a konfliktusok kezelésében. Pontosan tudják ugyanis, hogy semmi olyat nem szabad tenni vagy írni, ami az eszkaláció vagy az éleződés felé hatna. Nálunk azonban a régi rendszertől átörökített beidegződések mellett az a tévhiedelem is rontja a helyzetet, amely szerint a jó hír nem hír. A modern nyugati, európai modell ezt az avítt, vulgáris bulvárfelfogást régen meghaladta. Nálunk, illetve az MTI-nél azonban úgy látszik, még kései reneszánszát éli.
Igaz, azért mégis van rá precedens, hogy a valamelyik hírügynökségtől átvett anyagot eufemisztikusabbra csiszolják. Az egyik eredeti hírben például az szerepel, hogy Izrael fegyveres palesztin csoportok számos vezető tagját gyilkolta meg. Az MTI-nél a gyilkosságra utaló kifejezés már eltűnik, s helyette a kevésbé véres asszociációkat keltő „célzott támadás indítása” szakkifejezés jelenik meg.
A lapunk által megkérdezett hírügynökségek nem akarták kommentálni a szóvá tett jelenségeket, a tőlük átvett hírek, tudósítások elferdített megjelentetését. Beszédes lehet azonban, hogy a Reuters magyarországi főszerkesztője minden esetben a londoni központ kompetenciájába utalta kérdéseinket, ám nem cáfolta az MTI-vel kapcsolatos aggályokat, s nem vette védelmébe a távirati iroda eljárását. Úgy tudjuk, más hírügynökségek budapesti munkatársainak szintén a lelkére kötötték, hogy csak a központ véleményezheti a távirati irodával kapcsolatos híreket.
Vince Mátyás, a Magyar Távirati Iroda elnöke már egyáltalán nem volt ilyen visszafogott, rögtön véleményezte a Reform internetes honlapján megjelent cikkgyűjteményt. Lapunk on-line kiadása, az MNO még a sajtótájékoztató után közvetlenül kereste meg az MTI vezetőjét, aki közleményében úgy fogalmazott: a Reform cikke egy sor megalapozatlan állítást tartalmaz, s rágalmakat szór a nemzeti hírügynökségre, munkatársaira és személyére. Szerinte az írás a szakmai hozzáértés teljes hiányáról tanúskodik, szerzőjének fogalma sincs a hírügynökségi munkáról, ráadásul jogellenesen jutott hozzá a hivatkozott távirati irodai anyagokhoz. „A nyilvánvalóan politikai indíttatású vádakat a Magyar Távirati Iroda és kollégáim nevében visszautasítom. Jó hírünk védelmében az összes létező jogi eszközt igénybe fogjuk venni” – olvasható Vince Mátyás kommünikéjében.
Csak remélni tudjuk, hogy az MTI jelenlegi elnöke némiképpen módosítja álláspontját, ha elolvassa fenti összeállításunkat. Már csak azért is bízhatunk ebben, mivel éveken keresztül egyik szerkesztője volt az Antiszemita közbeszéd Magyarországon című kiadványoknak. Így feltehetőleg érzékeny lehet mindenfajta diszkriminatív megnyilvánulásra, ezért nem nézi jó szemmel az arab-, illetve palesztinellenes felhangokat, tendenciákat a távirati iroda hírszerkesztési gyakorlatában. Egy füst alatt a szakmai színvonalnak is utánanézhetne. Hogy ehhez további támpontot nyújtsunk a Reform honlapjáról, álljon itt egymás mellett az AFP alaphíre és az MTI továbbfejlesztett variánsa.
AFP: Három fegyveres palesztin csoport, köztük a Fatah fő áramához kapcsolódó al-Aksza Mártírjainak Brigádja kijelentette, hogy kész az új palesztin vezető, Mahmud Abbász támogatására, amikor erőfeszítéseket tesz az Izraellel való fegyveres konfliktus befejezésére. (…) Abbász szombat este a radikális iszlámista Hamász mozgalom vezetőivel találkozott, de láthatólag sikertelenül próbálta meggyőzni a csoportot, hogy hagyjanak fel az izraeliek elleni támadásokkal.
MTI/AFP: Mind a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért (DFLP), mind a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFPLP) késznek nyilvánította magát szombaton arra, hogy feltételesen tűzszünetet kössön Izraellel. (…) Abbász találkozóra készül az iszlám alapokon álló szélsőséges Hamász képviselőivel, hogy őket is rávegye a tűzszünetre a négy és fél éve tartó intifáda után.
Szerkesztői felfogás és/vagy közszolgálatiság. Kíváncsiak voltunk a magyar politikai élet két legfontosabb, meghatározó erejének véleményére is. Megkérdeztük az MSZP és a Fidesz egy-egy országgyűlési képviselőjét, miként látja az MTI-hírekkel kapcsolatos anomáliákat. Szabó Zoltán, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista tagja nem lát okot az aggodalomra. Szerinte ugyanis a Magyar Távirati Iroda hírügynökségként, nem pedig fordítóirodaként működik, így nem várható el, hogy szó szerint vegye át a külföldi hírügynökségek anyagait. A képviselő úgy látja – megismerve az inkriminált anyagot –, hogy bár kétségtelenül nem tükörfordítással készültek az MTI cikkei, a híranyagot mégis korrektül továbbították. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a külföldi hírforrás neve mellett az MTI is fel van tüntetve az átvett cikkek előtt, így jelzik, hogy nem szimpla hírátvételről van szó. Szabó Zoltán szerint például a „radikális” szónak „szélsőségesként” való fordítása jobban megfelel az angol nyelvű eredetinek. Úgy véli, a „radical” jelzőnek hasonlóan erős jelentéstartalma van az angolban, mint a magyarban a „szélsőséges” megjelölésnek. Hozzátette: bizonyos csoportok, szervezetek előtt már meggyökeresedett a magyar nyelvben a szélsőséges jelző, így – még ha van is igazsága annak, aki ezt kifogásolja – nem kárhoztatható az MTI a szóhasználat átvételéért. Szabó Zoltán konklúziója: amit az MTI tesz, az legitim, s végül is a hírügynökség vállalja a felelősséget a fordításokért, rövidítésekért és az esetleges betoldásokért. Halász János, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke kérdésünkre elmondta: már sok szakember felhívta a figyelmet azokra a visszásságokra, amelyek az MTI hírszerkesztési gyakorlatát jellemzik. Sőt ezek az anomáliák szükségessé tették azt is, hogy a távirati iroda tulajdonosi testülete is foglalkozzon a kérdéssel nemrégiben. A képviselő szerint nagyon fontos szempont, hogy nem elsősorban politikai, hanem súlyos szakmai kifogások fogalmazódnak meg egyre sűrűbben a nemzeti hírügynökség tevékenységével kapcsolatban. Mindez őt mint a parlament ellenőrző albizottságának elnökét arra indítja, hogy napirendre vegyék a problémakört. Halász János kijelentette: a következő ellenőrző albizottsági ülésen a külföldi hírügynökségek átírt anyagait is át kell tekinteni, mert a szerkesztési gyakorlat alapvető hiányosságaira világíthatnak rá a példák. Mindez arra is rámutat, hogy a közszolgálatiság fogalmának, alapvető kritériumainak törvényi szabályozása sem várathat magára, s ebben az ellenőrző grémiumnak kezdeményező szerepet kell vállalnia. Mind a külpolitikai, mind a belföldi hírek esetében komoly fenntartásokat hangoztat sok szakember, hiányolva a távolságtartó tárgyilagosságot és a megfelelő színvonalat. A bizottsági alelnök emlékeztetett arra, hogy a nemzeti hírügynökségről van szó, így az országról alkotott képet negatívan érintheti az MTI rossz működése, s a hazai sajtó minőségét is károsan befolyásolhatja, hiszen azok is a központi hírforrásra támaszkodnak. Különösen érzékeny terület a külföldi hírek világa, mivel diplomáciai bonyodalmakat és ezáltal gazdasági károkat is okozhatnak a nem megfelelő interpretációk. Olyan időszakban, amikor a magyar kormány kínos mosakodásra kényszerült nemrégiben miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc emlékezetes, ízetlen és infantilis viccelődése miatt – amikor a szaúd-arábiai labdarúgókat „leterroristázta” –, egyszerűen nem engedhetők meg az inkorrekt szerkesztési módszerek a Magyar Távirati Irodában – mondta Halász János.
