Budapest passzív szemlélő

Alkupozíció hiányában alighanem passzív szemlélője a vízumkényszer eltörlését felkínáló amerikai útitervnek a magyar diplomácia – bennfentesek ilyen gondolatokkal néznek a magyar–amerikai konzuli munkacsoport mára tervezett újabb ülése elé. S míg több más kelet-európai nemzetnek van mire hivatkoznia a tárgyalások során, a vízummentességet élvező nyugat-európai országok többsége éppen kiváltságát kockáztatja.

2005. 04. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az utóbbi időszak külpolitikai bizonytalansága, a nemzetközi közösségben játszott gyengécske szerep miatt a magyar diplomácia legfeljebb nyomon tudja követni azt az útitervet, mely alapján a térség állampolgáraira vonatkozó amerikai vízumkényszer elvben néhány év alatt feloldható – értesült lapunk. Az útitervre vonatkozó politikai szándékot George W. Bush amerikai elnök februárban nyilvánította ki, miután Aleksander Kwasniewski lengyel államfő már több ízben látványosan nyomást gyakorolt rá, kényelmetlen helyzetbe hozva a nyilvánosság előtt. Hasonlóan határozott kiállást tanúsított nemrégiben Pozsonyban Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is. Bár abban megfigyelők egyetértenek, hogy a megváltozott biztonsági környezetben és viszonyrendszerben a térséggel szemben fenntartott vízumkényszer egy történelmi igazságtalanság helyben hagyását jelenti, többen megjegyzik, hogy a különböző országok eltérő diplomáciai és szövetségesi teljesítménye miatt eltérő elbánásra számíthatnak Washington részéről. A „teljesítménybe” beleszámítanak az Irakban és a terrorizmus elleni harcban felmutatott eredmények, illetve annak mértéke, hogy az Egyesült Államok számára kényelmetlen brüsszeli döntésekkel szemben milyen ellenállást tanúsítanak mint újdonsült uniós tagállamok.
Az alkupozíció erőssége annak ellenére meghatározó lehet, hogy hivatalosan az elutasított vízumkérvények arányát kell három százalék alá szorítani, ami látszólag független a politikától. A magyarországi igényléseknek jelenleg 75 százalékát fogadják el az amerikaiak, így pozitív tendenciát feltételezve is évekbe telhet a kitűzött cél elérése. Míg ez bekövetkezik, „a magyar fél konkrét csomagtervet vár a vízumútiterv cselekvési programjára vonatkozóan” – nyilatkozta Várkonyi László külügyi helyettes államtitkár a mai ülésre utalva még a múlt héten. Hozzátette: „Az Egyesült Államok elfogadta, hogy addig is, amíg Magyarország nem kerül be a vízummentes országok körébe, könnyítéseket fognak bevezetni az amerikai vízumkiadási gyakorlatban.”
Míg hét kelet-európai ország a vízummentességért harcol, vagy éppenséggel csak várja az útiterv fejleményeit, az eddig is mentességet élvező nyugat-európai országok többsége éppen kiváltságát kockáztatja. Franco Frattini igazságügyi EU-biztos kénytelen volt levélben fordulni az amerikai törvényhozáshoz, hogy a mentesség feltételéül szabott, biometrikus adatokat tartalmazó vízum bevezetésének időpontját ismét hosszabbítsák meg. Bár az október 26-án lejáró határidő is egy korábbi hosszabbítás eredménye, Frattini most 2006 augusztusáig kért türelmet. Ha az amerikaiak nemet mondanak, a vízummentességet élvező 15 EU-ország közül csak hat (Belgium, Luxemburg, Németország, Ausztria, Finnország és Svédország) tarthatja meg kiváltságát, hiszen csak ez utóbbiak állampolgárai kapnak október 26-ig biometrikus vízumot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.