Az Európai Néppárt magyar és szlovák delegációinak jó néhány képviselője, volt fideszes kormánytagok, külföldi és hazai kutatók, civil szervezetek írtak alá tegnap és tegnapelőtt a pesti alsó rakparton horgonyzó Fortuna Szálloda- és Étteremhajón egy közös nyilatkozatot, nem nyugodván bele abba, hogy a halálozások száma Európa csaknem minden országában meghaladja a születésekét, s hogy ennek – ha nem lép az európai közösség – súlyos társadalmi, kulturális és a jóléti rendszerek fenntarthatóságát kockáztató következményei lehetnek. A konferencia címe – Családok Európája; aktív családpolitika és/vagy nyitott kapuk Európája – arra is utal, hogy talán még nem dőlt el minden, van más út, mint a csak tüneti kezelést jelentő és láthatólag mellékhatások özönét ránk zúdító, mérték nélküli bevándoroltatás.
A budapesti nyilatkozat fogalmazói nem feledkeztek el arról, hogy a kiút vázolását azzal kell kezdeni: „Még egy gyermeket minden európai családba!” Ezen túlmenően hangsúlyozzák: a család a társadalom természetes és alapvető alkotóeleme, s ezért nem halogatható tovább átfogó családpolitikai rendszerek kidolgozása az unió országaiban. A gyermekeket nevelő családok biztonsága, mentális és fizikai egészsége, a nemzedékek közötti kapcsolatok és együttműködés erősítése teremtheti újjá a sokszínűségében is egységes európai szellemet, védheti meg távlatosan a már megszületett és jövendő generációk érdekeit – áll a dokumentumban.
Diagnózisok bőségesen vannak – derült ki a Kárpátok Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezte konferencián. Vukovich Gabriella statisztikus, a Demo-Stat igazgatója többek között arról számolt be, hogy már a termékenységüktől búcsúzóban lévő nemzedék sem végezte el reprodukciós „kötelességeit” Európában – ahol az országok többségében átlagosan tíz százalékot közelíti a külföldi állampolgárok aránya. Ugyancsak riasztó, hogy ahány gyermeket a mai „termékeny” nemzedék átlagosan tervez az unió térségében, még csak a népesség stagnálásához szükséges szintet sem éri el Európában. Amint arra Őry Csaba fideszes európai néppárti képviselő mutatott rá, évente budapestnyi népességgel nő a hiány az uniós munkaerőpiacon. Szerinte egyébként hazánkban nagy munkaerő-tartalékok vannak, amelyek például a részmunkaidő és az „atipikus” foglalkoztatás legalizálásával kiaknázhatók.
Demény Pál György, a New York-i Population Council tudományos főmunkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja azt érzékeltette előadásában: kataklizaszerű eltolódás várható a demográfiai arányokban Európa, illetve a tágabb értelemben vett Közel-Kelet között, az utóbbi javára. A demográfus arra is intett, hogy más Európa érdeke a bevándoroltatást illetően, mint például az Egyesült Államoké, ahová elsősorban Dél-Amerikából érkeznek keresztény, latin nyelvcsaládhoz tartozó migránsok. Az unió az arab világból, Fekete-Afrikából várhatna bevándorló tömegeket, melyek más vallásúak (többnyire az iszlámhoz tartozók), beilleszkedésük, asszimilációjuk több nemzedék múltán is kérdéses.
Arról, hogy a kelet-közép-európai térség nem gazdaságilag, hanem a demográfiai válság terén zárkózott fel leghamarabb Nyugat-Európához, Sárközy Klára, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja európai képviselője adott hírt. Szót ejtett arról is, hogy a felvidéki magyarokra nézve a népesedési mélyrepülés rosszabb következményű, mert az egykori kitelepítések, a szlovákosítás és az elvándorlás következtében ez a közösség elöregedettebb, mint a szlovákoké. Szerinte ez az utolsó pillanat, amikor még fordítani lehetne a népesedési helyzeten, mert a mostani termékeny nemzedék valamelyest még „emlékszik” a család, a gyermek értékvoltára. Lakner Zoltán szociológus a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről hasonló szellemben említette, hogy a magyarországi családok egyharmadában kevesebb gyermek van, mint amennyit szüleik ideálisnak tartottak volna.
A megoldás az egyes ember, a társadalom, a politikusok, a tagállamok és az EU-intézmények kezében van – mutatott rá Schmitt Pál, az Európai Néppárt magyar delegációjának vezetője a tanácskozáson. Sok szó esett a probléma morális gyökereiről és arról, hogy – amint arra Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke utalt – intellektuális és lelki erőforrásaink is fontosak abban a kidolgozandó programban, amely a saját erőforrásokat nemzetstratégiai szempontok szerint, hosszú távon mozgósítaná. Matolcsy György közgazdász, volt gazdasági miniszter az otthon, a munka és a tudás szavakkal foglalta össze a „három magyar igazságot”, „ráadásként” szükségszerűnek nevezte a befogadás hagyományának bizonyos mértékű gyakorlását, a kooperálást határon túli nemzettársainkkal, mintegy „folyékonyabbá” téve ezzel a Kárpát-medencét. Harrach Péter egykori családügyi miniszter a majdani konkrét tennivalókat illetően fölvetette például, hogy az „egérlyukprogram” helyébe vissza kell állítani az otthonteremtési támogatást, differenciált családi pótlékot kell bevezetni. Állami „nászajándék” (például adókedvezmény, készpénz) illethetné az első házasságkötőket, illetve a diákhitel terhét enyhíthetné az állam a gyermeket vállaló fiatalok körében. Surján László, aki szintén az Európai Parlament magyar tagja, több példán bemutatva a hagyományos családmodell egészségvédő és így állami terheket csökkentő hatását, úgy vélekedett, jutalmazni kellene a családokat, s az új nemzedékeket a közoktatásban kellene felkészíteni a házasságra. Mindezzel helyes irányba lehetne terelni a ma a fő figyelmet a médiára fordító emberek mintakövetési hajlandóságát.
A konferencia első napján fellépő exminiszterelnök, Orbán Viktor nemcsak a szabadság és a rend, egyén és közösség elválaszthatatlan egységéről beszélt, hanem az akkor robbanó hírt is elemezte, miszerint menesztették a pénzügyminisztert. A volt kormányfő bírálta a jelen gazdaságpolitikát, és kifejezte óhaját, hogy csődjének árát ne a családpolitikával fizettesse meg az új pénzügyminiszter…
Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferense a konferencia összegzésében azt mondta, fájdalmas a félreinformált társadalom eltorzult látásmódja, de szerinte most az is kiderült, hogy a folyamatok megfordíthatók, ha jóval győzzük le a gonoszt, és ragaszkodunk az értékelvű cselekvéshez.
origo.hu
Összehívta a Védelmi Tanácsot Orbán Viktor a közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt
