A 150 ezer jelentkező 380 ezer jelentkezési lapot nyújtott be az egyetemekre és a főiskolákra. Az OFI szerint azért jelentkeznek egyre kevesebben, mert az utóbbi években arányaiban jóval több embert vettek fel, mint korábban, így kevesebb az újra próbálkozó. A nappali alapképzésre jelentkezők száma az átlagnál kisebb mértékben csökkent, szemben az esti, a levelező és a távoktatásos képzéssel. Érdekes, hogy a távoktatásra jelentkezők száma az utóbbi három évben a harmadára csökkent. A felvételizők közül 120 ezren első diplomájukat akarják megszerezni. Ez tíz százalékkal kevesebb a tavalyinál. Tizenöt százalékkal kevesebben, vagyis 13 ezren szeretnének második vagy sokadik diplomát, illetve hétezer, már főiskolai végzettségű fiatal jelentkezett kiegészítő képzésre. Egyedül felsőfokú szakképzésre jelentkeztek többen, mint tavaly, itt tízszázalékos növekedés tapasztalható. Egyre többen választanak ugyanis olyan szakirányú képzést, amely rövid ideig tart, és jól hasznosítható a munkahelyen.
A nappali képzésre jelentkezők között nőtt a bölcsész és a gazdasági szakokra jelentkezők száma, csökkent viszont az érdeklődés az agrár-, az informatikai, a műszaki és a természettudományos képzések iránt. Igen jelentős a visszaesés azokon a nyelvszakokon – angol, francia, német, olasz, spanyol –, ahol a felvétel alapfeltétele az emelt szintű nyelvi érettségi. A bejutási esélyeket tekintve közel ötszörös a túljelentkezés a művészeti területen, négyszeres a bölcsész szakokon, és körülbelül háromszoros a jogász, a gazdasági és a testnevelési egyetem képzésein. Huszonháromezren szeretnének gazdasági, tizennégyezren bölcsész- és nyolcezren műszaki diplomát szerezni.
A bolognai rendszerre való áttérés jegyében az idén 34 lineáris képzés indul. Ennek keretében három év alapképzés után a diák dönthet, hogy továbbmegy-e mesterképzésre. Az új típusú képzésre több mint tizenháromezren jelentkeztek.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
