Nem módosítják az alkotmányt az ügynöktörvénnyel összefüggésben, mivel a szükséges 256 voks helyett csak 233-an támogatták a javaslatot. Bár a Fidesz-frakció korábban az alaptörvény módosítása mellett foglalt állást, sokan mégsem nyomtak gombot a szavazáskor az ellenzéki pártból. Az MSZP azért kezdeményezett alkotmánymódosítást, hogy az 1990 előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködők neveit nyilvánosságra hozhassák. Tegnap ugyanakkor az Országgyűlés elfogadta az ügynöktörvényhez benyújtott koalíciós módosító javaslatokat, záró szavazásra jövő héten kerül sor.
A parlament 337 igen szavazattal, 3 nem ellenében elfogadta azt a határozati javaslatot, amely Oroszország és Magyarország között rendezné a II. világháború során és az azt követő időszakban elvitt kulturális értékek visszaszolgáltatásának ügyét. Emlékezetes, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Putyin elnök februárban állapodott meg arról, hogy a jogi keretek megteremtése után az orosz fél visszaadja a Sárospataki Református Kollégium könyvtárából elszármazott 172 kötetet.
A Ház 206 igen szavazattal, 2 nem ellenében, a Fidesz 136 képviselőjének tartózkodása mellett elfogadta Avarkeszi Dezső (MSZP) a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítását célzó javaslatát. Az indoklás szerint a jogszabály módosítását a határon túli magyar szervezetek észrevételei tették szükségessé. A módosított törvény egyebek mellett rögzíti, hogy a jövőben nem jogosult az alap támogatására politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet. A parlament elfogadta a Románia és Bulgária EU-csatlakozásáról szóló határozati javaslatot.
– Magyarországon manapság könnyen lehet nagy vadat ejteni, jó áron, a még megmaradt példányok közül – kezdte interpellációját Márton Attila fideszes képviselő a Budapest Airport Rt. privatizációjára utalva. A politikus értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy egy dinamikusan fejlődő, jól jövedelmező társaságot el akar herdálni a kormány. Arra a kérdésre, hogy miért kell eladni a nagy árbevételt produkáló társaságot, amelyhez hasonló európai cégek jelentős része is állami kezekben van, Katona Tamás pénzügyi államtitkár azt válaszolta: „a demokratikus koalíció visszahelyezi természetes élőhelyébe a nagyvadat”, a magántulajdon és a piacgazdaság szektorába. (A témáról továbbiak a 13. oldalon.)
– A kormány gáláns módon, jogi csűrés-csavarás helyett kifizethetné a közszféra dolgozóinak a 2004. évre járó 13. havi illetményt – mondta el Kovács Zoltán (Fidesz). Így az ellenzék nem hivatkozhatna arra, hogy a miniszterelnök által meghirdetett 100 lépés politikája valójában csak a szájtépésé – hangsúlyozta a képviselő. Kolber István miniszter az illetmények kifizetésére nem tett ígéretet. Pánczél Károly (Fidesz) az iránt érdeklődött, hogy a korábban 13. havinak, most 0. havinak nevezett illetményt miért nem kapták meg a pedagógusok a rendőrökhöz és az orvosokhoz hasonlóan. Arató Gergely oktatási államtitkár azzal kezdte válaszát, hogy ez az év jól kezdődött a pedagógusok számára. Az ellenzéki padsorokból hosszan tartó nevetés szakította meg az államtitkár beszédét. Arató Gergely szerint január 15-ig hozzájutottak 0. havi illetményükhöz a pedagógusok, „mindenki megkapta a pénzét”. Pánczél Károly viszont úgy véli, az államtitkár első mondata a „nagy a jólét” gyurcsányi mondathoz hasonlatos. – Történelmi csúcson az üzemanyagok ára – hangsúlyozta Tállai András (Fidesz), közölve, hogy ezért benyújtották azt a módosító javaslatot, hogy a kormány a tavalyi évhez hasonlóan a jövedéki adó csökkentésével kompenzálhatja az áremelkedést. – Támogatja-e a kormány ezt az indítványt? – kérdezte a képviselő. Kóka János gazdasági miniszter elmondta, hogy a kabinet nem támogatja az indítványt, mert nem akar beavatkozni a piacgazdasági folyamatokba.
Lengyel Zoltán (Fidesz) azt az esetet ismertette, amikor Bálint Tibor országos főállatorvos, aki egyébként egy húsipari cég igazgatósági tagja, telefonjával megakadályozta, hogy a Leisztinger Tamás MSZP közeli vállalkozó érdekeltségi körébe tartozó üzemnél az élelmiszer-kommandó ellenőrzést végezzen. Németh Imre agrárminiszter kifejtette: vizsgálják a történteket, ha bebizonyosodik, hogy minden így történt, akkor nemcsak a jogi, de az erkölcsi mérce szerint is el fog járni. Hozzátette: Bálint Tibor a továbbiakban nem lehet igazgatósági tag.
Szijjártó Péter szerint az elmúlt három évben számtalan kétes privatizációra és közbeszerzési eljárásra került sor. Ilyen volt például a BM Központi Kórház informatikai beszerzése is. A fideszes képviselő kérdésében az iránt érdeklődött, hogy az N&S Kft. alvállalkozóként részt vett-e a kakaóbiztos számítógépek beszerzésében és milyen egyéb tendereket nyert a cég. Katona Tamás leszögezte: a Medgyessy–Gyurcsány-kormány alatt nem voltak kétes eljárások, arról pedig neki nem kell tudnia, hogy a nevezett cég milyen munkákat végez, ezt a kérdező a Közbeszerzési Értesítőből megtudhatja.
Alkotmánybírák: Tölgyessy és Hack is szóba került. A kormánypártok a tegnapi parlamenti egyeztetésen nem fogadták el Lábady Tamás volt alkotmánybíró jelölését a harmadik üres bírói posztra – értesült lapunk. Két jelölt személyéről már korábban megegyeztek a pártok: Bragyova Andrást és Kovács Pétert kölcsönösen elfogadhatónak találták. Úgy tudjuk, a házelnök felvetette: most csak kettejüket kellene megválasztani, szeptemberben, Holló András mandátumának lejárta előtt pedig további két szakembert, mégpedig a kormányoldal és az ellenzék jelöltjeként. A javaslat szerint az ősszel megválasztandó két személyről is megegyezhetnének most. Felvetődött ugyanakkor három új név is: a kormánypártok Hack Péter volt SZDSZ-es képviselőt, Tölgyessy Pétert (Fidesz) és Bárd Károly korábbi igazságügyi helyettes államtitkárt látnák szívesen a testületben. Az egyeztetést a jövő héten folytatják. (K. A.)
