Eldobható diákigazolványok

Félmilliárd forintot költöttek az elmúlt hét évben a diákok feleslegesen, ugyanis gyakorlatilag használhatatlan volt a diákigazolványba szerelt csipkártya. A speciális okmány háromszor annyiba kerül, mint a hagyományos igazolvány. A csipkártya bevezetéséről szóló szerződést még 1998-ban Magyar Bálint kötötte, ami azóta is érvényben van, noha a használatához szükséges rendszer soha nem épült ki. A tárca szerint semmi nem indokolta a szerződés felbontását.

2005. 04. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A felsőoktatásban tanuló hallgatók számára 1998-ban vezették be az 1500 forintba kerülő csipkártyás diákigazolványt. A fiatalok azóta is ilyen okmányt vásárolnak tanulmányaik kezdetekor. A csip bevezetésének két fő célja a hamisítások megelőzése és a diákok elektronikus azonosítása volt. A használhatósághoz szükséges fejlesztések azonban elmaradtak, így a csipet csak néhány helyen lehet használni, ráadásul a legtöbb diák ezekről a lehetőségeket sem ismeri. Az Origo nevű internetes lap úgy tudja, azért nem épültek ki a használhatóság feltételei, mert erre sem az egyetemeknek, sem az Oktatási Minisztériumnak nem volt pénze. A csip az ígért biztonsági funkciót sem látja el, ugyanis az érvényességet továbbra is matrica jelzi, amelyet korábban is hamisítottak. A hallgatók szerint az eredeti vignettához is hozzá lehet jutni, ha ugyanis a diák bejelenti az okmány elvesztését, új igazolványt kap, amelyről a matrica könnyen leszedhető és továbbadható.
– A csipkártyás diákigazolványokról szóló szerződést még 1998-ban Magyar Bálint kötötte meg, amelyet 2002 decemberéig csak magas kártérítés fizetése mellett lehetett volna felbontani. Ráadásul a dokumentum értelmében a szerzői jogokat nem az állam, hanem a Compuworx Rt. birtokolta, amely
a kártya használatáért tranzakciós díjat akart szedni – mondta lapunknak Béres István, aki az Oktatási Minisztériumban volt kormánybiztos az Orbán-kormány idején. A szakember szerint a tárcánál már elkészítették a felmondólevelet, amelyet a szükséges időben elküldtek volna az igazolványokat előállító Állami Nyomdának. Időközben azonban kormányváltás történt, a Magyar Bálint vezette tárca pedig több mint két éve ragaszkodik a régi partnerhez.
Az Oktatási Minisztérium írásbeli tájékoztatása szerint a hallgatók a csipet számos felsőoktatási intézményben használhatják fénymásolásra, üdítőautomatákban, beléptetőrendszerekben. Hozzáteszik: 2002 decemberében semmi nem indokolta az Állami Nyomdával kötött szerződés felbontását, mivel azzal veszélybe került volna
a diákigazolványok biztosítása. A közigazgatási, közlekedési alkalmazás feltételeinek kidolgozása jelenleg zajlik, a tervek szerint az új diákigazolvány ezekhez technológiailag igazodni fog.



Félmillió hallgató járt rosszul. A speciális, csipkártyás okmány 1500 forintba kerül, vagyis darabonként ezer forinttal drágább az alap- és középfokú oktatásban használt, csip nélküli igazolványnál. Jelenleg csaknem félmillió diáknak van ilyen okmánya. A csip bevezetésének két fő célja a hamisítások megelőzése és a diákok elektronikus azonosítása volt. A tervek között szerepelt az is, hogy a csipet használják a kollégiumok, könyvtárak beléptetőrendszereinél.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.