Erősödik irántunk az orosz érdeklődés

Egyre komolyabban érdeklődnek az orosz cégek a magyarországi energetikai szektor iránt. A hírek szerint az állami Gazprom a Lukoillal karöltve szeretné megvenni a Mol még állami kézben lévő részét, de részt akar az E.ON. Ruhrgasnak elvileg már eladott gázüzletágból is.

Sok információ látott napvilágot az utóbbi napokban arról, hogy orosz energetikai óriáscégek, önmagukban vagy partnereiken keresztül Magyarországon szeretnék erősíteni térségbeli jelenlétüket. A terjeszkedés a Gazpromhoz köthető, amelynek eddig a magyar piacon nem jutott sok szerep, mert bár korábban is jelezte már érdeklődését, tulajdonhoz eddig nem sikerült jutnia, a Mol gázüzletágáért folyó versenyben például az E.ON Ruhrgas előzte meg. A hírek szerint az orosz félállami monopólium most a német céget próbálja meg rákényszeríteni arra, hogy mégiscsak részt kaphasson a gázüzletből.
Az orosz lapok úgy tudják, hogy a Gazprom úgy igyekszik alkupozícióba kerülni a Ruhrgaszal szemben, hogy megállapodást kötött annak egyik konkurensével, a BASF birtokolta Wintershallal. A tét a nyugat-szibériai Juzsno-Russzkoje gázmező kiaknázása, illetve a nyersanyag szállítása a Balti-tenger fenekén Viborgból Németországba tervezett, észak-európai vezetéken. A távirati iroda tudósítása szerint az Alekszej Miller Gazprom-vezér és Jürgen Hambrecht BASF-vezér által Hannoverben aláírt megállapodásban a Gazprom odaígért a BASF-Wintershallnak 50 százalék mínusz egy részvényt a Juzsno-Russzkoje mező kiaknázási engedélyével rendelkező leányvállalatából, a Szevernyeftegazpromból. Ennek fejében a Gazprom 15 százalékkal növelhetné jelenlegi 35 százalékos részesedését a Wintershallal közös, gázértékesítő vállalatukban, a Wingasban. Ugyanakkor a Wintershall 49 százalékkal részesedhetne az észak-európai gázvezeték építésére hivatott közös vállalatból.
A mező kiaknázása természetesen a Ruhrgast is érdekli, így azonban már sokkal rosszabb pozícióból kénytelen alkudozni. Az orosz lapok úgy tudják, hogy a német cég csak akkor kaphat részesedést a mező kiaknázásából, ha a Gazprom cserébe hasonló arányú részesedést kap az E.ON Ruhrgas európai gáz- és áramértékesítő érdekeltségeiből.
A Gazpromot nemcsak a gázüzlet, de a Mol még állami kézben lévő maradéka is érdekli. A tizenkét százaléknyi részesedés piaci értéke körülbelül egymilliárd dollár, s szakértők szerint kérdéses, hogy megéri-e ennyi pénzt áldoznia az anyagi javakban amúgy nem dúskáló cégnek. Az orosz lapok mindenesetre úgy tudják, hogy a Gazprom a Lukoillal közösen megpályázná a részesedést, mert a monopólium a gáz mellett olaj szállítását is tervezi Magyarországra, miután ez év derekára magába olvasztja a Rosznyeft állami olajcéget.
Erről szóló tudósításában az MTI rámutatott, hogy a Mol erősen rá van utalva mindkét orosz óriáscégre. A Lukoil nemcsak orosz piacvezetőként váltotta fel a fő olajkitermelő egységétől a múlt év végén megfosztott Jukoszt, hanem a Mol fő szállítójaként évi ötmillió tonna olajat exportál Magyarországra. Ráadásul a Mol a tavaly általa eladott 13,3 milliárd köbméter gázból 9,3 milliárdot a Gazpromtól vásárolt közös importcégükön, a Panruszgazon keresztül.
Míg a Gazprom még csak most készül igazán megjelenni a magyar piacon, a Lukoil már megvetette nálunk a lábát. Mint arról korábban már beszámoltunk, a társaság nemrégiben tizenöt hazai benzinkutat vásárolt, s ezzel itteni töltőállomásai számát 26-ra növelte, ami elenyésző ugyan ahhoz képest, amennyi a Mol tulajdonában van, de elég lehet ahhoz, hogy árversenyre kényszerítse a magyar olajtársaságot.