Uniós tagságának első évében Magyarország több fontos területen is kudarcot vallott – derül ki a Figyelő legújabb számának cikkéből, amely a Világgazdasági Kutatóintézetnek (VKI) a lap felkérésére készült felméréséről számol be. A VKI megállapítja, hogy hazánk igencsak alulmaradt az érdekérvényesítés terén. Jó ideig úgy tűnt például, hogy a huszonötök határőrizeti központjának Budapest ad otthont, hiszen az unió több befolyásos tagja neheztel Lengyelországra, amely 2003-ban háborúba lépett Irak ellen az Egyesült Államok oldalán. Ám Varsónak a verseny véghajrájában mégis sikerült ezen országokat maga mellé állítania, s pályázatát elfogadtatni. Jelentős presztízsveszteséget s érzékeny pozícióvesztést szenvedtünk el amiatt is, mert a kormány belpolitikai okokból visszahívta első uniós biztosát, a Brüsszelben komoly szakmai megbecsülést kivívó Balázs Pétert, s helyette Kovács László MSZP-pártelnököt delegálta az Európai Bizottságba, aki olyan járatlannak bizonyult a neki felkínált energiapolitika területén, hogy visz-sza kellett adnia ezt a tárcát. Emiatt hazánk kénytelen volt megelégedni az uniós szinten sokkal jelentéktelenebb adó- és vámügyekkel. Ezen is Lengyelország nyert, mert Balázs lecserélésével szabaddá vált a regionális politika felügyelete, s a felzárkózási pénzek java fölött rendelkező, vagyis az új tagországok számára legfontosabb pozíciója is Varsónak jutott. A magyarországi GDP ráadásul tavaly csak 4 százalékkal bővült, amely az EU nyolc új kelet- és közép-európai tagjának mutatója közül a leggyatrább.
*****
Lassul a növekedés. Az idén a korábbi előrejelzésekhez képest alacsonyabb gazdasági növekedési ütem várható Magyarországon – állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legújabb jelentése, amely az ipari termelés, illetve kiviteli dinamika lassulása miatt a korábbi 3,9 százalékos GDP-növekedési prognózisát 3,5 százalékra csökkentette.
origo.hu
Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán
