Az unióban a tagállamok csak egy forgalmi típusú adónemet alkalmazhatnak, így az áfán kívül más adót nem vethetnek ki a vállalkozások forgalma után. A cégek először magyar bírósághoz fordulhatnak, ezt követően kérheti a hazai bíróság az Európai Bíróság határozatát.
*
A vitatott olasz adót is hozzáadott értékre vetik ki, ami az áfával azonos eljárást jelent. Mivel az ügyész a felperes álláspontján van, a bírósági gyakorlat kilencven százalékban elfogadja az ügyész véleményét, sejthető a per végkimenetele.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a honi perekkel és visszafizetéssel kapcsolatban aláhúzta: ezeknek makrogazdasági szempontból drámai következményük lehet. Ugyanakkor, ha az a cég, amelyik a precedens értékű pereket elindítja, nagy szolgálatot tesz az iparűzési adó eltörlését régóta követelő vállalkozói társadalomnak. Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós belépése óta törvénytelen ez az adónem, ezért meg kell szüntetni, a jogtalanul beszedett pénzeket pedig vissza kell fizetni.
Nem véletlenül foglalkozott az adóreform-bizottság is ezzel az adónemmel, amit 2008-tól szüntetne meg. Legfelsőbb előírt mértékét jövőre egy, 2007–2008-ban további 0,5-0,5 százalékponttal csökkentenék. Egy másik verziójuk szerint ezen adónem plafonját 1,7 százalékra csökkentenék. A kormánynak mihamarabb meg kellene oldani a vállalkozókat sújtó, „iparelűzési adónak” becézett járulék kérdését. A helyzetet nehezíti, hogy ezzel párhuzamosan az önkormányzatok működéséhez más forrást kell találni, biztosítani. A pénzügyi tárca tájékoztatása szerint az elmúlt években ekképpen alakult az önkormányzatok bevétele ezen adónemből: 2000-ben 186,8, egy évvel később 226,5, majd 2002-ben 252,6, tavalyelőtt 272, míg tavaly 310,5 milliárd forint volt. Tavaly például Debrecennek 7,5, Székesfehérvárnak 5,9, Győrnek 5,7, míg Pécsnek 5,2 milliárdos bevétele származott iparűzési adóból.
origo.hu
Hatalmas drogfogás – elképesztő módon bukott le a banda
