Huszonhat év után újra feláll a konklávé

Senki sem beszél a pápa lehetséges utódjáról addig, amíg az egyházfő él – jelentette ki a Vatikán, lezárva a találgatásokat. A határozatot még a VI. században uralkodó III. Félix idején hozták, amikor a később szentté avatott pápa megpróbálta megnevezni az utána következő egyházfőt, nem bízva a római egyházkerület döntésében. A római szenátus azonban akkor úgy döntött, ilyenről szó sem lehet, és azóta tilos a még élő pápa utódjáról beszélni. Az azonban egyértelmű, hogy – bár hivatalosan erről nincsen határozat – a következő egyházfő a bíborosok testületéből fog kikerülni. A testületen belül is számos olyan bíboros van, aki esélyesebb lehet a többieknél, s az elmúlt évek során jelentős hírnévre tett szert. Mikor tehát az egyház hercegei bevonulnak a terembe, ahol el fogják dönteni, ki kövesse a lengyel származású pápát a trónon, a fő erővonalak már ismeretesek lesznek.
A szentatya halála után legalább tizenöt napig nem hívják össze a konklávét, azonban ezzel legfeljebb húsz napot várnak. A temetéssel járó szertartások miatt a valóságban ez azt jelenti, hogy a „papabilis” (a trónra valóban esélyes) bíborosok nagyjából egy héten át tudnak tanácskozni a lehetséges utódról, valamint imádkozni a Szentlélek segítségéért a döntésben. Azonban nem valószínű, hogy az előzetes egyeztetések során megszületik a döntés, a végleges erőviszonyok inkább a „befalazott” bíborosok ismételt szavazásai során lesz látható. Bár a jelenlegi választó (azaz 80 év alatti) bíborosok – köztük két magyar, Erdő Péter és Paskai László – közül mindegyiket II. János Pál pápa kreálta, így egyértelműen az ő eszmeiségét tükrözi véleményük, bizonyos eltérések persze tapasztalhatóak. A bíborosok közül azonban túlnyomó többségben vannak a „konzervatívok”, akik a lengyel egyházfő örökségét kívánják tovább- vinni. Velük szemben állnak – természetesen nem a világi politikában ismert viszályról van szó – a liberálisabb megközelítést támogatók, akik esetleg engedményeket tennének az olyan világi ügyekkel kapcsolatban, mint a gumi óvszer használata, az eutanázia megítélése, vagy a nők komolyabb bevonása az egyházba.
A konklávé intézménye rendkívül hoszszú utat tett meg a XIII. századi befalazott kapujú katedrálistól a mai modern, minden kényelemmel ellátott házig. II. János Pál pápa építtette fel a négyemeletes, százhúsz szobás (a konklávé legfeljebb 120 tagú lehet) Szent Márta-házat, ahová a pápaválasztás során az egyház hercegei visszatérnek pihenni. A bíborosok naponta legfeljebb négy (délelőtt és délután is kettő-kettő) szavazáson vesznek részt, időközben senkivel nem érintkezhetnek. Tilos a telefon, a számítógép, az újságolvasás vagy bármiféle információszerzés. Az új pápa megválasztásához a jelöltnek kétharmados többséget kell elérnie, ám ha kilenc nap után még mindig nem jutottak dűlőre a választók, az egyszerű többség is elég. II. János Pál megszüntette a másik két pápaválasztási módszert. Korábban lehetőség volt a Szentlélek indíttatásából a közfelkiáltással való választásra is, ám erre az ősegyház idején volt utoljára példa, így a szentatya nem tartotta érdemesnek a szokás megtartását. Hasonlóképp lehetetlen a megegyezéses választás, mikor különböző delegátusok megtárgyalják az álláspontjaikat, s végül konszenzusos jelöltre szavaznak.
Mikor II. János Pál pápa elhunyt, a Római Kúria vezető beosztású tisztviselőinek megbízatása automatikusan megszűnt. Az új egyházfő dönthet a jövőbeni személyi kérdésekben, ám újra kijelölheti a régi tisztviselőket is. Első lépéseinek egyikeként kell megneveznie legközvetlenebb munkatársait, így magántitkárait, az államtitkárság és a kongregációk vezetőit – igaz, XII. Pius pápa például nem nevezett ki államtitkárt. Átalakíthatja az Apostoli Szentszék belső szervezetét, hogy a kornak és a személyes képességeknek megfelelő rendszerben működjön az egyház. A jelenlegi helyzetben a szentszék megüresedése a helyes technikai megfogalmazás, ezzel is jelezvén a pápa abszolút hatalmát. Természetesen a pápa nem vesz részt minden ügyben, a kiválóan megszervezett belső rendszer önmagától is működik. Ennek megfelelően a jelenlegi helyzetben sem omlik össze a római katolikus egyház szervezete és vezetése, csak ideiglenesen megüresedett a pápai trón. A 26 éves pápaság lezárása nagyon fájó a Vatikán falain belül is, ám a kétezer éves egyház számára nem jelent gondot a további működés.