Szombaton délben a Hotel Stadionba összehívott sajtótájékoztató elején Eva Maria Barki ügyvédnőt hallgatva – aki tételesen sorolta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jogászainak miként dőltek meg a vádpontjai – az lehetett az ember érzése, hogy Annus Adrián és Fazekas Róbert mégiscsak megnyerte a perét és talán már postázták is számukra a tőlük elvett aranyérmeket. Mert mint kiderült, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) tárgyalásán arról szó nem volt, hogy a két atléta doppingolt volna Athénban, még csak manipulálással sem vádolták őket, mi több, Annus ellen az sem volt vádpont, hogy az utólagos mintaadást visszautasította volna.
Ellenben: elkerülte. Mert a NOB jogászai végül találtak egy passzust, hogy ilyen minősítés is van, s ehhez nem szükséges a versenyző pontosan körülírt értesítése, ami a vita fő tárgyát képezte. Igaz, mindez a verseny utáni ellenőrzésekre vonatkozik, vagyis eltilthatnák Annust, de mivel a verseny során nem mulasztott, az aranyérem megilletné – érvelt Barki, mindhiába. Fazekas esetében a CAS úgy vélte, az olimpiai falu orvosi szobájában kellett volna folytatnia a nehézkessé vált vizeletadási procedúrát, az eljárási hiányosságokkal nem foglalkozott. Valószínű, hogy még lesz folytatás, a svájci legfelső bíróságon, ám itt a jogsértés tényének megállapítása is csak erkölcsi kártérítést jelenthet.
Megtudhattuk még, hogy Annus „üldözését” egy bizonyos Ichiro Kano japán orvosprofesszor indította el. Dr. Barki bemutatta azt a levelet, amelyben arról „tájékoztatta” a NOB-ot, hogy a magyarok – s nem csak Annusék! – rendszeresen csalnak a doppingellenőrzéseknél. Annus kizárása után a japán (!) Murofusi kapta meg az aranyérmet, s a történetnek ez a szála erkölcsileg több szempontból is aggályos, de jelen esetben csak részletkérdés…
origo.hu
Orbán Viktor: Az Európai Bizottság ne avatkozzon be a tagállamok rendvédelmi ügyeibe
