Nem újabb elakadást jelez-e a kisebbségi törvény és az ahhoz kapcsolódó joganyag formálódásában, hogy az utóbbi hetekben idevágó bizottsági tárgyalások maradtak el? – tudakoltuk a bizottsági elnöktől. Szászfalvi László tudatta, éppen a folyamat felgyorsulásáról van szó. Vagyis a kisebbségi jogszabályok módosításával kapcsolatos bizottsági munka ideiglenesen azért szünetel, mert előrehaladott egyeztetések folynak az MSZP és a Fidesz között e tárgykörben. Így az Országgyűlés várhatóan még ebben a fél évben elfogadhatja a 13 nemzeti, illetve etnikai kisebbségre vonatkozó anyagot.
A kisebbségek jogállásáról, illetve a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényt azért kell módosítani, mert az alkotmány immár egyértelművé teszi: a helyi és országos kisebbségi önkormányzat létrehozatalára a kisebbségi közösségeknek van joguk. Ismert, hogy korábban hovatartozásától függetlenül rokonszenv alapon minden állampolgár részt vehetett, ha akart, a kisebbségi képviselők megválasztásában. Az ombudsman emiatt beadványnyal élt az Alkotmánybíróságnál, hangsúlyozva, hogy a régi jogszabályi keretben maradva nem lehet 2006-ban kisebbségi választásokat tartani.
Tavaly tavasszal a módosítócsomag általános vitája a közelgő európai parlamenti választások miatt megszakadt. Ősszel nem került ismét napirendre, mert a Fidesz új elképzelésekkel jelentkezett. A parlament előtt csak idén bukkant fel ismét a téma.
Lapunk úgy értesült, hogy kompromisszumra készülnek még a pártok a legvitatottabb – a választói névjegyzékről szóló – kérdésben is. Ennek lényege: nem a kisebbségi önkormányzatok állítanának fel háromtagú bizottságot annak eldöntésére, ki számít kisebbséginek és így választásra jogosultnak. Utóbbi megállapításában a hivatalos választási szervek közreműködnének. Így elejét lehetne venni annak, hogy az adott összetételű kisebbségi önkormányzatok netán szelektálhassanak a lehetséges választók halmazából feltétlen újraválasztásuk érdekében.
origo.hu
Hatalmas drogfogás – elképesztő módon bukott le a banda
