Nemzeti biomasszaprogram elindítását sürgeti az Energiapolitika 2000 Társulat – jelentették be a részben a társulat által szervezett minapi biomassza-konferencián. Petz Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia Lévai András Energetikai Alapítványának elnöke szerint hazánk adottságai a megújuló energiaforrások közül a biomassza tekintetében nevezhetők optimálisnak, így egy megfelelően hatékony program elindításával esély van arra, hogy 2030-ra ennek az energiaforrásnak a részaránya 25-30 százalékosra növekedjék a teljes magyar áramtermelő szektoron belül.
A világ áramfogyasztása egyre nő, a fosszilis energiahordozókra, vagyis a szénre, a gázra, az olajra azonban egyre kevésbé támaszkodhatunk, ha a kiotói klímavédelmi megállapodásnak megfelelően a vezető gazdaságok valóban vissza akarják fogni szén-dioxid-kibocsátásukat. Európa bizonyos országaiban, így például Németországban, Ausztriában vagy Finnországban már jelentékeny arányt értek el az áramtermelésben a megújuló források, másutt ezek még elenyészőnek nevezhetők. Mint arról már többször beszámoltunk, Magyarország az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseivel párhuzamosan azt vállalta, hogy 2010-re az áramtermelésen belül hatszázalékosra növeli a megújuló forrásból származó energia részarányát. Mivel főleg történelmi okokból a vízenergia kiaknázásának lehetősége hazánkban szinte politikai öngyilkosságszámba megy, a hogyanok tekintetében jelen pillanatban két felfogás küzd egymással; az egyik a szélenergiában látja a kibontakozás lehetőségét, a másik a biomaszszában. Ám annak, hogy a szélenergia felhasználása elterjedjen hazánkban, komoly akadályai vannak. A legfontosabb ezek közül talán az, képes-e megbirkózni a rendszerirányítás egy komolyabb mennyiségű, bizonytalan, áramtermelő kapacitással, de problémát jelenthet a magas ár is. A biomaszsza-erőművek ezzel szemben folyamatos áramtermelésre képesek, ráadásul ez a technológia komplex gazdaságfejlesztési programot ígér.
Ma az ajkai, a pécsi és a kazincbarcikai erőmű képes biomasszából áramot termelni; együttesen csaknem 900 GWh villamos energiát állítanak elő megújuló forrásból. Esetükben ez a környékbeli erdők fáit és faipari hulladékot jelent, de az igazi áttörést az jelentené, ha hazánkban is teret nyerne az energetikai célú növénytermesztés. Marosvölgyi Béla, a Magyar Biomassza Társaság ügyvezető elnöke, egyben a soproni egyetem tanára előadásában kihangsúlyozta, hogy az energetikai célú növénytermesztés nemcsak az áramtermelés és a környezetvédelem szempontjából jelent megoldást, de segíthet a parlagon maradt földek hasznosításában, és enyhítheti a mezőgazdasági túltermelés problémáit is.
Somosi László, a Magyar Biomassza Társaság elnöke s az egyik kazánjában tavaly ősz óta faaprítékot tüzelő pécsi erőművet tulajdonló Pannon Power Rt. vezérigazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy beruházásuk két egyetemen máris egymilliárd forintos kutatás-fejlesztési programot indított el, ami az energetikán, a környezetvédelmen, a mezőgazdaságon túl a biomassza-felhasználás munkahelyteremtő lehetőségeit is számba veszi. Somosi úgy látja, hogy a már megvalósult három erőművi beruházás kapcsán a régióban alaposan felerősödött az érdeklődés a magyar energetikai szaktudás iránt. Szerinte a biomassza-kiaknázásban jelentkező igény lehetővé teszi az itthon kifejlesztett technológiák regionális exportját, amelynek révén Magyarország kitüntetett szerephez juthat a régióban.
Előadásából kiderült, hogy hazánk lehetőségei és az eddigi eredmények között óriási szakadék tátong. Számítások szerint ugyanis potenciálisan, vagyis a meglévő adottságokat tekintve Magyarország a második helyet foglalja el Európában Finnország mögött a biomassza kiaknázhatósága terén, míg a gyakorlat azt mutatja, hogy a megvalósult beruházások tekintetében az utolsó helyen állunk. Ahhoz, hogy a befektetők hajlandók legyenek forrásokat fektetni régi erőművek átalakításába, illetve újak építésébe, olyan állami szabályozásra lenne szükség, amely hosszú távon is kiszámítható gazdasági környezetet nyújt az erőműveknek. Mint mondja, széles körű agrárenergetikai program nélkül megtorpanhat a hazai megújuló energiahordozó-felhasználás növekedése. Az energiaültetvények pozitív hatása a gazdaságban és vidékfejlesztésben már rövid távon is jelentkezhet, ehhez azonban gazdaságpolitikai, vidékfejlesztési és állami szabályozás szükséges.
Növények és állati zsírok. A biomassza-bázisú energiatermelés alapvetően eltér a hagyományos energiatermeléstől abban, hogy nem jelent többlet szén-dioxid-kibocsátást, hiszen az erőművekből csupán annyi szennyező anyag kerül ki, amennyit korábban a kazánokba kerülő növények megkötöttek. Marosvölgyi Béla az előadásában elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomasszát különböztetett meg. Az első kategóriába a növények tartoznak (fa, szalma, kukoricacsutka, energiafű stb.), a másodikba állati zsírok, trágya és egyéb szerves hulladékok, a harmadikba pedig ezek keverékei tartoznak. A növényi melléktermékekből hazánkban évente már ma is mintegy 50 petajoule-nyi energia állítható elő, energiaültetvényekkel ez a mennyiség rövid időn belül megduplázható. Marosvölgyi Béla szerint, ha csupán a jelenleg is rendelkezésre álló lehetőségeket használnánk ki, a hazai biomassza-bázisú energiatermelés 2015-re elérhetné az energiafelhasználás 15–17 százalékát. Jelenleg ez az arány csupán 3,2 százalékos.
