Koidzumi bocsánatot kért a bűnökért

Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő bejelentése szerint ma kerül sor Jakartában a tervezett japán–kínai csúcstalálkozóra. A japán miniszterelnök ezt azután közölte, hogy előzőleg az afrikai–ázsiai csúcson bocsánatot kért és „mély megbánását” fejezte ki Japán második világháborús bűneiért.

Kínában harmadik hete tüntetések zajlanak egy japán középiskolai történelemkönyv miatt, amely kisebbíti azokat a rémtetteket, amelyeket a császári japán hadsereg követett el a második világháború előtt és alatt Kína területén. Koidzumi azt mondta: „Japán gyarmati uralmával és agressziójával hatalmas károkat és szenvedést okozott számos népnek, mindenekelőtt Ázsiában. Az ország nyíltan és alázatosan szembenéz ezekkel a történelmi tényekkel, és a II. világháború befejezése óta mindvégig elkötelezett volt és maradt amellett, hogy ne váljon katonai hatalommá, de váljon gazdaságivá, és minden problémáját békés úton, erő alkalmazása nélkül oldja meg.” A kormányfő nem tett említést a Tokió és Peking között újonnan kiéleződött ellentétre, noha a két ország viszonya harminc év óta nem volt olyan rossz, mint most.
Koidzumi szerint a japán–kínai találkozó megszervezésének utolsó részleteinél tartanak. Már a hét elején javasolta, hogy a bandungi értekezlet 50. évfordulójának emlékére tartott kétnapos jakartai tanácskozás során Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnökkel személyes találkozón próbálják elsimítani a japán történelemkönyv ügyét. A kínai kormány békülési szándékát mutatja, hogy Peking letiltotta azokat a kínai internetes oldalakat, amelyek újabb Japán-ellenes tüntetésekre szólítanak fel. Az elmúlt napokban ugyanis e-mailekben és mobiltelefonokra küldött sms-ekben terjesztették az újabb megmozdulások hírét.
Az 1955-ös bandungi értekezlet évfordulójára emlékező csúcstalálkozón 45 ázsiai és afrikai államfő, valamint Kofi Annan is részt vesz. Az ENSZ-főtitkár felszólalásában kérte a részvevő államférfiakat, hogy támogassák a világszervezet megreformálására tett erőfeszítéseit, mert a fejlődő világnak javára válhat, ha sikerül növelni az ENSZ fejlesztésekre fordítandó segélykeretét és az emberi jogok védelmében betöltendő szerepét. 1955-ben ázsiai és afrikai országok képviselői gyűltek össze Bandungban. A konferencia zárónyilatkozata mérföldkő volt a gyarmati rendszer felszámolásának és a hidegháborús tömbök közötti szembenállás ellensúlyozására létrejött „el nem kötelezett mozgalom” történetében. Bandungban olyan történelmi személyiségek találkoztak, mint Sukarno indonéz államfő, Dzsaváharlál Nehru, a független India első miniszterelnöke, Gamel Abden Nasszer egyiptomi elnök és Csou En-laj (Zhou Enlai) kínai kormányfő.
Pénteken a kínai külügyminisztérium élesen elítélte japán képviselőknek a Jaszukuni-szentélyben tett zarándoklatát. Mintegy nyolcvan japán parlamenti képviselő kereste fel a tokiói sintoista hazafias szentélyt, hogy a II. világháborúban elesett japán katonák emléke előtt tisztelegjenek. A szentély emléket állít az 1945 után a szövetségesek által elítélt számos háborús bűnösnek, köztük Todzso Hideki tábornoknak.