Krúdy-összes először

K ö n y v f e s z t i v á l

Krúdy Gyula halála (1933) után a hazai könyvkiadás kétszer vállalkozott arra, hogy életműsorozatot szenteljen az írónak: 1957 és 1975 között harminchárom kötetben láttak napvilágot Krúdy összegyűjtött művei, aztán 1976-tól – Barta András szerkesztésében – a Szépirodalmi Kiadó húsz kötetben, a korábbi sorozattól eltérő koncepcióval, a jelentős műveket illetően pedig teljességre törekedve adta az olvasók kezébe az író munkáit.
A pozsonyi Kalligram Bezeczky Gábor és Kelecsényi László sorozatszerkesztők közreműködésével most harmadikként fut neki az akadálynak, s útjára indítja Krúdy Gyula műveinek a korábbiaknál jóval teljesebb gyűjteményét. A sorozat bevezetője elszánt és kiterjedt kutatómunkát ígér. Erre bizony szükség is lesz, hiszen Krúdy életművének nagysága legfeljebb Jókaiéhoz mérhető.
Szinte hihetetlen, de még mindig lappanganak tárcái, novellái különböző vidéki lapokban, s amit halála óta a kutatók megtaláltak, annak is csak csekély töredékét válogatta könyvbe az utókor. A Kalligram sorozatindító darabja, az író regényeinek és nagyobb elbeszéléseinek első kötete összesen hét művet tartalmaz, ezek a pályakezdés éveiben, vagyis az 1895 és 1897 között íródtak, s hírlapok hasábjain jelentek meg folytatásokban. Közülük a Hat napig kerékpáron, A mi vármegyénk, a Szeretlek! és a Hamu most került kötetbe első ízben.
Krúdy igazán lendületes pályakezdéssel dicsekedhet. Első elbeszélése tizennégy éves korában jelent meg a Nyíregyházi Szabadsajtóban, s attól kezdve szinte megállás nélkül dolgozott. Korai novelláinak, tárcáinak természetesen nincs még egységes stílusuk, a színvonaluk is hullámzó, sok közöttük a zsenge, olykor az utánérzés határozott jegyeivel. Ugyanez vonatkozik hosszabb elbeszéléseire és korai regényeire is.
Termékenységére jellemző, hogy 1909-ig körülbelül ezernégyszáz elbeszélés került ki a tolla alól, miközben publicisztikai munkássága is jelentős. Amikor 1896-ban Budapestre költözik, s letelepszik a Gyöngytyúk utca 13. alatt (a mai Gyulay Pál és a Kőfaragó utca sarkán), még csak tizennyolc éves, s már túl van a debreceni és nagyváradi újságíróskodáson. Egy éven belül megszületik az első regénye (Szeretlek!), s megjelenik az első könyve (Üres a fészek). Már ennyiből is érzékelhető, milyen lehetetlenül nehéz feladatra vállalkoztak a mindenkori gyűjteményszerkesztők, hiszen a terjedelmi korlátok miatt ebből az időszakból legfeljebb ha két tucat elbeszélést tudtak beválogatni, a korai regények pedig szóba sem kerültek.
Az összegyűjtött művek második köteteként jelentek meg Krúdy Gyulának a dráma műfajában készült alkotásai. A Színművek, jelenetek és töredékek alcímet viselő kötet az író összes e műfajba sorolható teljes és csonkán maradt munkáit egyaránt tartalmazza, köztük például a Vörös postakocsi című darab helyreállított szövegét.
Melegen üdvözöljük a Kalligram vállalkozását, amely tiszteletre méltó elszántsággal először próbálja összegyűjteni a nagy író munkáit, s ezt évente három-négy könyvet kibocsátva, összesen ötven kötetben tervezi megvalósítani. Miután kritikai kiadásra belátható időn belül nincs remény, hosszú időre ez lesz talán a legteljesebb és legautentikusabb Krúdy-kiadás a művelt magyar közönség számára. A sorozat kiállítása, a bordó vászonkötés és az elegáns borító – Hrapka Tibor terve – méltó ehhez a küldetéshez.
(Krúdy Gyula összegyűjtött művei. Első kötet: Regények és nagyobb elbeszélések, I.; második kötet: Drámai művek. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2005. A kötetek ára 2500, illetve 2400 forint)