Magyarellenes hangulatkeltés Szlovákiában

Öt magyar emlékművet rongáltak meg az utóbbi két hét során a komáromi járás településein. Minden esetben a turult lopták el az ismeretlen tettesek. A szlovák rendőrség nyomoz, de minden esetet külön tart nyilván, nem lát összefüggést az esetek között. A magyarok többsége azonban úgy véli, az emlékművek megrongálása éppen ebben az időszakban nem a véletlen műve, nem egyszerű lopássorozatról van szó.
Április ötödike óta ugyanis ismét a szlovák politika középpontjába került az úgynevezett magyar kártya. A kassai kormányprogram kihirdetésének hatvanadik évfordulójára emlékeztek akkor a felvidéki magyarok, s a révkomáromi konferencia záróakkordjaként négy civil szervezet és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) olyan közös nyilatkozatot fogadott el, amely a kassai kormányprogramban és a benesi dekrétumokban megfogalmazott kollektív bűnösség elve alapján meghurcolt felvidéki magyarok erkölcsi és anyagi kárpótlását kéri a szlovák parlamenttől.
*
Azóta szinte nem telt el nap, hogy Bugár Bélát – az MKP nevében ő írta alá a nyilatkozatot –, a Magyar Koalíció Pártját vagy általában a magyarokat ne érte volna támadás a szlovák politika részéről. A legaktívabb a parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt és annak elnöke, Ján Slota, aki azt szeretné, ha a törvényhozó testület tárgyalna a benesi dekrétumokról, és megerősítené azok érvényességét. Eduard Kukan külügyminisztert pedig arról tájékoztatta, hogy az Európai Parlamentben készül „leplezni a magyar sovinizmust”, miközben örömmel vette tudomásul, hogy a szlovák diplomácia vezetője is úgy véli, a kérdés lezárt, nincs miért tárgyalni a dekrétumokról. S ugyan a szlovák miniszterelnöki hivatal nem közölte, Dzurinda miért mondta le a nem hivatalos találkozóját Gyurcsány Ferenccel, Slota mégis úgy látja, „végre szlovák kormányfőként nyilatkozott meg Mikulás Dzurinda”.
A szociáldemokrata Robert Fico és pártja több tagja is kifejtette, szóba sem jöhet semmiféle kárpótlás és tárgyalás a dekrétumokról, mert azok „egy történelmi szakasz lezárásának a dokumentumai”, miközben Bugár távozását szorgalmazták a parlament alelnöki posztjáról. Slota és Fico közeledése nem új keletű, ők már egy platformra kerültek a köztársaságielnök-választáskor is, hiszen mindketten Ivan Gasparovicot támogatták, mert ő „szociálisan érez és nemzetien gondolkodik”. Az államfő ennek megfelelően foglalt állást a dekrétumok és a magyarok kártalanítása ügyében. A Sme napilapnak adott nyilatkozatában leszögezi: „A szlovákiai magyarsággal kapcsolatos problémákat nem lehet összehasonlítani a holokauszttal és a németek kitelepítésével, amikor is súlyos tragédiák történtek.” A köztársasági elnök „nagy hibának” tartaná, ha tárgyalások kezdődnének a dekrétumokról a magyarok igényei szerint. Gasparovic úgy véli, a magyarok megkövetésénél is többet jelent az, hogy „nálunk a magyar kisebbségnek ugyanolyan jogai vannak, mint Szlovákia összes többi állampolgárának. Sőt, néha ők irányítják az országot. A világ mely részén van valamely nemzeti kisebbségnek ilyen joga és pozíciója a kormányban, a parlamentben és más hivatalokban? Ilyen helyzetben újranyitni a vitát rosszabb a magyar félnek mint a szlovákoknak” – állapította meg az államfő, aki szerint nem valószínű, hogy a szlovák parlament hajlandó lenne foglalkozni bármikor is a jövőben a második világháborút követő időszakkal, mert „Magyarországgal van egy jószomszédi szerződésünk, amely megfelel minden elvárásnak, s meghatározza azt is, hogyan kell viselkednünk”.
A magyar–szlovák politikai kapcsolatok az utóbbi három évben mélypontra jutottak. Hivatalos miniszterelnöki találkozóra immár két és fél éve nem került sor. Az utolsó kormányfői csúcs 2002 novemberében volt, akkor Mikulás Dzurinda gyakorlatilag tárgyalni sem volt hajlandó Medgyessy Péterrel a státustörvényről. Az elutasítás váratlan volt, hiszen a kedvezménytörvény akkor már megnyirbált formájában került a tárgyalóasztalra. Dzurinda néhány nappal ezelőtt lemondta a Gyurcsány Ferenccel tervezett találkozót. Az okokról egyelőre ellentmondásos hírek láttak napvilágot. Míg a magyar miniszterelnök csütörtökön azt mondta, valószínűleg Bársony Andrásnak a Benes-dekrétumokra vonatkozó nyilatkozata volt a találkozó lemondásának oka, addig Batiz András kormányszóvivő egy nappal előtte még cáfolta, hogy a találkozó a külügyi államtitkár kijelentései miatt marad el. „Semmilyen hivatalos formában még csak megjegyzés sem hangzott el a Külügyminisztérium államtitkárának bármelyik nyilatkozatára” – mondta a szóvivő a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón.