Már nem tabutéma Koszovó függetlensége

A hatalmi összekötő csoport első ízben mondta ki – s éppen Belgrád szemébe –, hogy a koszovói rendezési lehetőségek között szerepel a tartomány függetlensége is. Csak három dolog nem jöhet számításba: Koszovó felosztása, visszatérés az 1999 előtti helyzetre, és a független tartomány egyesülése más országgal.

Koszovóban annyira ragaszkodnak a függetlenség opciójához, hogy e lehetőségnek mindenképpen a tárgyalóasztalon kell lennie, fogalmazott John Sawyers brit diplomata. Az orosz Vlagyimir Csizov azonban a belgrádi javaslathoz áll közelebb, amely „az autonómiánál több, de a függetlenségnél kevesebb” megoldás mellett tart ki. Az amerikai, a brit, a német, a francia, az olasz és az orosz külügyminisztériumi politikai igazgatók tárgyalásaikat tegnap Pristinában folytatták a koszovói vezetőkkel, Bajram Kosumi kormányfővel és Ibrahim Rugova koszovói elnökkel, akinek tolmácsolták Borisz Tadics szerb elnök szándékát, hogy Belgrádba invitálja tárgyalni a kérdésről. Rugova azonban addig nem hajlandó a párbeszédre, amíg a tartomány el nem nyeri függetlenségét. A Nemzetközi Balkán-bizottságnak a Washingtonban bemutatott terve szerint Koszovó négy lépésben nyerné el függetlenségét. Az első a kiválás Szerbiából és ENSZ-védnökség, a második a függetlenség teljes szuverenitás nélkül, tehát marad a protektorátus, a harmadikban csak az emberi és kisebbségi jogok nemzetközi ellenőrzése marad, a negyedik az „irányított szuverenitás”, amely során megkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások. Utána jön az EU-tagság, a megosztott szuverenitás.
Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter Pristinában folytatta balkáni körútját. Rugova elnök a diplomatával találkozva Koszovó függetlenségének a támogatására kérte fel Magyarországot. Somogyi szerint Budapest olyan rendezést szorgalmaz, amely nem veszélyeztetné a térség stabilitását.

---

Elszalasztott esélyek.