Nagy teljesítményű terepjárókból és gyors csónakokból lövik halomra a védett madarakat és emlősöket Európa legnagyobb madárparadicsomában, a Duna-deltában. A területet tizenöt évvel ezelőtt nyilvánították bioszféra-rezervátummá, ami nemcsak a terület ökoszisztémáinak megőrzését jelenti, hanem azt is, hogy a helybéliek csak hagyományos módon, az ökológiai egyensúly megbontása nélkül gazdálkodnak. A Duna-delta északi területe része a világörökségnek, és 1990 óta a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek ramsari egyezményében is szerepel.
A román természetvédők és a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet szerint az orvvadászok túlnyomórészt olaszok és franciák, akik Romániába és Szerbiába húzódtak, miután Magyarországon a szigorodó ellenőrzések miatt megnőtt a lebukás veszélye.
– A vadászok rászoktak a szigorúan védett területre, a Duna-delta valósággal mészárszékké vált. Szégyenteljes, hogy egy rezervátumban ez megtörténhet – közölte lapunkkal Szabó-Szeley László, az természetvédő Avis Alapítvány elnöke. Elmondta: a hatóságok a vadászlobbik hatására szinte semmit nem tesznek a pusztítás ellen, a társaságok tevékenységét senki nem ellenőrzi. A magyar vámosok rendszeresen tartóztatnak fel madárszállítmányokat, de román rendőrök vagy határőrök eddig egyetlen csempészt sem fogtak el. A szakember hozzátette: a tettesek a legalávalóbb módszereket vetik be, a szigorúan védett pacsirtát például kibelezett tőkésréce belsejébe rejtve, hűtőkocsikban lopják át a határon.
A környezetvédők távcsővel néha észreveszik az orvvadászokat, jelentik a rendőrségnek vagy a még igen kezdetlegesen működő ökorendőrségnek. A vétkesek legroszszabb esetben is egy enyhe pénzbírsággal megússzák: egy pacsirtáért például másfél eurót, azaz kevesebb mint 400 forintot kell fizetniük.
Szeley-Szabó beszámolt arról is, hogy éppen most tervezik a romániai természetvédelmi törvény módosítását. Eszerint tizenhat, a berni konvenció által védett madárfaj vadászatát engedélyezik majd.
A romániai Duna-delta Kutató és Fejlesztő Intézet azt kérte az ország környezetvédelmi minisztériumától, hogy legalább három évig mindenféle vadászatot tiltsanak meg a Duna-deltában. A kutatók szerint ugyanis csak így lehetne megakadályozni, hogy igen értékes madarak és emlősök végleg eltűnjenek a rezervátumból.
Az Adevarul című lap szerint a rezervátumnak egy csaknem 200 ezer hektáros területén a hatóságok huszonöt vadásztársaságnak engedélyezték ötvenegy madárfaj és tizenegy emlős példányainak kilövését. A tulceai szakintézetben végzett kutatások azonban megdöbbentő eredményt hoztak: az engedéllyel vadászott madarak közül huszonegy fajt már szinte kiirtottak, de más állatok száma is látványosan megcsappant a területen. Ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a tettesek illegálisan gyakran mozgó járművekből, automata és félautomata fegyverekkel, válogatás nélkül irtják őket – írja a lap.
A vadásztársaságok nem hajlandók a rezervátum vezetőivel együttműködni, és kitartóan viszszautasítják, hogy egy-egy ökológus elkísérje őket útjukon. A környezetvédelmi szakemberek szerint a gyakori fegyverropogást a bioszféra-rezervátum 5800 négyzetkilométerén (ez Románia területének 2,5 százaléka) élő állatok mindegyike megsínyli.
Paul Cononov, a Duna-delta Bioszféra Rezervátum (ARBDD) frissen kinevezett vezetője szerint meg kellene tiltani, hogy bárki is felfegyverkezve közelítse meg a területet. Ilyen döntést azonban csak a román kormány hozhat – tette hozzá. A vadászok és sporthorgászok szövetségének elnöke, Nicolae Selaru szerint pedig ez értelmetlen döntés lenne, hiszen a Duna-delta egyensúlyát fegyverrel a kezükben ők tartják fenn.
Steiner Attila, a Világ Természetvédelmi Alap fajvédelmi programvezetője lapunknak elmondta: három-négy évvel ezelőtt még hazánkban is nagy károkat okoztak a főként olasz orvvadászok. Most már Romániában, a Duna-deltában irtják az állatokat, onnan évente többkamionnyi madarat szállítanak Olaszországba. Egy évvel ezelőtt a szervezet kelet-európai térségi programot indított az illegális madárvadászok ellen.
*****
Páratlanul gazdag élővilág. A Duna-deltában, a változatos élőhelyeknek köszönhetően 3400 állatfaj honos. A térségben százötven halfaj és több mint háromszáz, közöttük jó néhány, a kihalás szélén lévő madárfaj, például fekete sas és vörös mellű liba él. A számtalan csatornával átszőtt mocsaras, tavas, nádas területet vonuláskor milliószám lepik el a madarak. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió becslései szerint Európa törpekárókatona-állományának 60 százaléka, bizonyos gémfajoknak 50-70 százaléka és az európai pelikánállomány fele él ott.
Hazánkban buktak le. Battonyánál tavaly októberben 4100 madarat találtak egy olasz állampolgár utazótáskáiban. A szárnyasok eszmei értéke 46 millió forint. A bíróság 2 évi, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre és 12 500 forint eljárási díj megfizetésére ítélte, Magyarországról öt évre kitiltotta a tettest. A természetvédelmi hatóság 22 840 000 forint bírságot szabott ki rá. Nagylaknál szintén tavaly novemberben három személygépkocsival 455 madártetemet akartak átcsempészni olasz állampolgárok. A madarak eszmei értéke hétmillió forint volt. Gyulánál ugyanekkor egy hazánkban a 80-as évek óta vadászatszervezéssel foglalkozó olasz állampolgár bérelt házában 354 mélyhűtött madárra és nagy mennyiségű, engedély nélküli lőszerre bukkantak a hatóságok. Idén januárban Rábafüzesnél 511 mélyhűtött madarat találtak egy olasz állampolgár és vele utazó román menyasszonya autójában. A védett madarak eszmei értéke 5 110 000 forint. Szintén Rábafüzes közelében egy olasz rendszámú lakóbusz hűtőszekrényében 155 védett madár tetemére bukkant a vámkommandó. Értékük kétmillió forint. A vétkest a Körmendi Városi Bíróság gyorsított eljárásban százezer forint bírságra, a természetvédelmi hatóság pedig 3,825 millió forint büntetésre ítélte első fokon.
