MI A MAGYAR?

Kövé vált pénzek (pfenningek)
Lipto és Nyitra vármegyébe
Tanárky Mihály
Az ugy nevezett babarus vagy paraszt pfenningek találtatnak Lipto Vármegyébe Thurig nevü falu mellett, és Nyitra Vármegyébe Bajmotznál. Ezen kövé vált pénzekröl külömb-külömbféle meséket beszélnek a’ parasztok, mellyek már gyakrann írásokba is circuláltak. A’ leg igazabb, és leg okossabb magyarázatja ezenn természeti tüneménynek az, hogy ezek a’ köpénzek nem egyebek mint kövé vált tsigák. Ezenn vélekedés felöl meg gyözödik az ember mihelyt egy jó nagyittó üveget vesz kezébe mellyen keresztül ezenn pfenningekbe a’ tsigákat és tsiga héjjakat egészenn ki lehet esmerni. Nagyságokra nézve külömbözök ezenn pfenningek, némelyek nem nagyobbak mint egy pfenning, mások ellenbenn akkorák, mint egy Császár thallér.

Kövé vált lentsék a’ Tsallóközbe
Hallatlan dolog az, hogy a’ lentsék hüvejjekbe kövé váljanak. Posony Vármegyébe, a’ Csallóközbe a’ Bári határba meg történt ez a’ tsuda. A’ históriát így beszéllik el még ma is az ott lévö lakosok. 1754-be egy gazda ember rendes természeti lentsével bévetett egy darab földet, a’ lentse a’ maga rendje szerént kikelt, meg nevekedett és ki virágzott, a’ virágzás után hüvelyeket vert. Annak idejébe lekaszáltatott és a tsürbe hordatott. A’ tsépelés alkalmatosságával tsak el bámult a’ gazda midönn a’ hüvelyegbe lentse helyett apró lapos követskéket talált. Akármillyenn tsudálatosnak és hihetetlennek tettzik is ez a’ történet, az igaz hogy még ma is elég emberek élnek Bárba a’ kik ezt látták, és esküvéssel is meg petsételik. Nékem magamnak is van egy egész skatulya ilyen kövé vált lentsém, mellyet én a’ meg holt Szászki Tomka János Oskolamester jószági között találtam, ezenn irással edgyütt mely a’ skátuljába vólt zárva: Lentes nativae lepidescentes, in Comitatu Posoniensi in agro Bar in Insula Csalloköz anno 1754 collectae. Minekutánna én ezen kövé vált lentséket a’ Jenai Természet visgálló tudós Társaságnak el küldöttem, a’ híres Természet buvár Martini Urtól egy levelet vettem, mellybe tudtomra adja, hogy a’ Tudós társaság a’ lentséket analysálta, és szoros visgállás alá vette, ’s úgy találkodvánn hogy a’ lentséknek mind formája, mind belső alkotása tökélletessen meg egygyez a’ Helicythusokéval; tehát azok a’ társaság Kabinétjába ezekhez tétettek. Ugyan Martini Ur azt állítja ezenn feleletébe hogy az illyen petrificatióra egy esztendönél sokkal több idö kivántatnék, annál fogva a’ társaság nem vólna hajlandó tsudát gondolni. Ezek az 1754-be kövé vált lentsék olyan tsudálkozást gerjesztettek az akkor élö emberek között, hogy abból a’ Posonyi Királyi Kamerának is egy egész méröt bé küldöttek.

Csurgói természeti nevezetességek
Pados János
[…] ki fog rajta kételkedni, hogy Csurgót és vidékét és az egész Bakonyságot valamikor víz borította; olyan víz, mely a legmagasabb hegyeket is meghaladta? melyben az ős történetírónak a legújabb földtani kutatások eredménye által ekképen igazolt előadása nyomán elveszett minden a földön mozgó test, minden madár, barom, vad, minden a földön levő csúszómászó állat, és minden ember (Mózses I. k. VII. r.). Csurgón tengerben élő állatok maradványai találtatnak; tehát Csurgó valóban tengerfenék volt. […]
Részletek Hála József – Kecskeméti Tibor – Voigt Vilmos Kőpénzek című könyvéből. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004