Több mint 180 vállalat közel 2600 állásajánlattal várta, illetve várja az érdeklődőket tegnap és ma a Műegyetemen rendezett állásbörzén. Az ajánlatok 47 százaléka műszaki, 21-21 százaléka informatikai, illetve gazdasági és pénzügyi, 11 százaléka pedig természettudományi, jogi, bölcsészettudományi, valamint egyéb végzettségű szakembereknek szól. Több mint 16 ezer diplomás, azon belül 3500 frissen végzett fiatal tengődik munka nélkül. A Világgazdaság című lap adatai szerint egyhatoduk közgazdász, de több százra tehető a tanárok, a mezőgazdasági mérnökök és a jogászok száma is.
– Igaz, hogy magas a diplomás-munkanélküliség száma, de még így is csupán a fele az országos átlagnak. Körülbelül 2,8 százalékos a felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája – mondta lapunknak Kiss Ádám, az ELTE atomenergetikai tanszékének egyetemi tanára. A növekedés egyik legfőbb oka az, hogy a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium eltörölte azt a rendszert, amely a munkaerő-piaci viszonyoknak megfelelően szabályozta az államilag finanszírozott hallgatók számát az egyes szakok között. Ez a program tette lehetővé, hogy valóban olyan szakembereket képezzenek, akikre szükség van. Kiss szerint a növekedés másik oka a gazdaság recessziója, de a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok még ebben a helyzetben is védettebbek, mint a kevésbé képzettek. Hozzátette: a megoldást az jelentené, ha újra a munkaerő-piaci viszonyok szerint alakítanák ki a felsőoktatáson belül az egyes szakterületek keretszámait.
– Három oldalról közelítjük meg a diplomás-munkanélküliség problémáját – mondta lapunknak Schranz Edit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szóvivője. – Elsőként a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A megyei munkaügyi központok feladata tájékoztatni a fiatalokat arról, hogy a következő években melyek lesznek azok a szakterületek, amelyek kedvező munkalehetőséget kínálnak a fiataloknak.
Abban is segítséget nyújtanak, hogy egy adott végzettséggel az ország mely területén van a legnagyobb esélye az elhelyezkedésre a pályakezdőknek. A munkanélküliség másik fontos oka, hogy évről évre kevesebb a fiatal, a felsőoktatási keretszámok pedig nem változnak, így arányaiban egyre több a diplomás. Schranz szerint az idei tanévben ugyanannyi gyerek kezdte meg tanulmányait az általános iskola első osztályában, mint ahány diákot felvettek egyetemre vagy főiskolára. A minisztérium szerint tarthatatlan ez az állapot, és előbb-utóbb csökkenteni kell a felsőoktatásba felvett hallgatók számát. A már végzett diplomásokat az ösztöndíjprogrammal próbálják segíteni. A harmincévesnél fiatalabb, az utóbbi két évben diplomát szerzett fiatalokat a cégek 9–12 hónapra úgy alkalmazhatják, hogy a minimálbér után fizetendő tb-járulék ötven százalékát az év végén visszakapják. A gyakorlati idő lejárta után a munkaadó nem köteles tovább foglalkoztatni a fiatalt. Ha többet fizet a minimálbérnél, az afeletti öszszegre nem kap kedvezményt.
Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa szerint azonban nem a felsőoktatás képzési kapacitásainak változtatásával, hanem a gazdaság helyes pályára állításával kellene kezelni a diplomás-munkanélküliséget. A kormánypártok gyakran ennek ellenkezőjét állítják, amelynek oka leginkább abban keresendő, hogy csökkenteni akarják az államilag finanszírozott képzésben részt vevők számát. Hozzátette: ezt a szándékot jelzik az utóbbi három esztendő intézkedései is. A 2002. évi kormányváltást megelőzően az államilag finanszírozott férőhelyek száma évről évre emelkedett. Az elmúlt három évben azonban az MSZP–SZDSZ-kormány befagyasztotta a keretszámokat, az egyetemi és főiskolai férőhelyek száma azonban folyamatosan csökkent, csupán a felsőfokú szakképzéseké nőtt. Míg 2003-ban
21 500 egyetemi és 35 000 főiskolai férőhelyet hirdettek meg, addig idén már csupán 17 500 egyetemi és
33 500 főiskolai helyet finanszíroz a kormány. Ez azt jelenti, hogy alig néhány év alatt 5500 tehetséges fiatalt zártak el az ingyenes egyetemi és főiskolai tanulás lehetőségétől. Sió úgy látja: Magyarország jövője érdekében feltétlenül szükség van a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelésére. Enélkül nincs korszerű gazdaság, romlik a versenyképesség. A 18 éves és annál idősebb népesség 13,9 százaléka végzett el legalább egy évfolyamot a felsőoktatásban. A 20–24 évesek között ez az arány 21,2 százalék, ám még ez is messze elmarad attól a célkitűzéstől, hogy 2010-re a fiatalok ötven százaléka részesülhessen valamilyen szintű felsőfokú képzésben.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
