Október előtt nem lesz új alkotmánybíró?

Holló András mandátumának lejártáig aligha választ új alkotmánybírót a parlament – véli Pokol Béla professzor. Az alkotmányjogász úgy gondolja, ha a testület valamilyen okból időnként határozatképtelenné válik, azt később többszöri ülésezéssel pótolhatja.

Jövő hét elején, az egyik bíró hivatalos külföldi útja miatt, határozatképtelen lesz, s nem ülésezik az Alkotmánybíróság (Ab). Ez már a második alkalom azóta, hogy a papíron 11 tagú testület nyolc főből áll. A három megüresedett helyre hónapok óta nem tud új jelölteket állítani az országgyűlési pártok képviselőiből álló bizottság.
Volt már ilyen helyzet korábban is – mondta lapunknak Pokol Béla professzor. – Mégpedig éppen akkor, amikor Holló Andrást bíróvá választotta az Országgyűlés. Pokol Béla eleinte maga is jelölt volt, az ellenzék ajánlotta bírónak. A kormánykoalíció akkor Halmai Gábor egyetemi tanárt szerette volna a testületbe juttatni. A pártok azonban kölcsönösen elfogadhatatlannak találták egymás jelöltjeit. Túl markáns egyéniségük miatt nem lehetett esélyük a megválasztásra. Úgy látszik azonban, a kevésbé markáns szakemberek sem kellettek. A professzor szerint bele kell törődni abba, hogy az alkotmány a pártok képviselőinek kezébe tette le a jelölés és a megválasztás jogát. Ezen pillanatnyilag nem lehet változtatni. Pokol úgy látja, sem a koalíció, sem az ellenzék nem enged elképzeléseiből. A megfelelő összetételt az egyik oldal úgy látja elérhetőnek, ha két bírót választ három helyre, s ősszel tölt be még két helyet. A másik fél viszont mind a három bírót most szeretné megválasztani.
Holló András októberi távozásáig aligha választanak új bírót – tette hozzá az alkotmányjogász.
– Addig csak imádkozhatunk, hogy a bírák ne betegedjenek meg és ne legyen halaszthatatlan elfoglaltságuk – mondta. A kieső időt egyébként úgy pótolhatnák, ha máskor többször üléseznének. Arra a kérdésre, fenntartja-e még azt az álláspontját, hogy az Alkotmánybíróság egyszer majd magától megszűnik, Pokol Béla azt mondta: nem tartja fenn. Korábban, 1997-ben még azt gondolta, az Ab hatáskörei amerikai mintára átkerülhetnének a Legfelsőbb Bírósághoz. Amióta azonban közelebbről is megismerte az USA gyakorlatát, úgy véli, jobb, ha alkotmánybíróságunk és legfelsőbb bíróságunk is van.
A korábban a másik oldal jelöltjeként megnevezett Halmai Gábor nem kívánt válaszolni rá: jogállaminak tekinti-e a jelenlegi helyzetet. Az alkotmányjogász azt mondta: bárhogy nyilatkozna, felvethetnék, érdekelt volt az ügyben és „savanyú a szőlő” alapon minősíti a jelölés folyamatát.