Meglepetést szerzett az amerikai kutatóknak egy mókusméretű, apró őslény. A rágcsáló 150 millió évvel ezelőttről származó leletei ugyanis azt bizonyítják, hogy a véltnél jóval korábban, már a dinoszauruszok mellett is léteztek olyan emlősök, amelyek izmos lábukkal rovarok, főleg termeszek után ásva tartották fenn magukat.
Eddig úgy tartották a szakemberek, hogy az ilyen állatok csak ötvenmillió évvel ezelőtt fejlődtek ki. Latinul Fruitafossor windscheffeliának keresztelték a parányi őslényt, amelynek feltűnően izmos mellső lábai voltak. Zsákmányait különös, zománc nélküli, nyitott gyökerű fogazatával fogyasztotta el. A késő jura korban olyan monstrumok mellett élt, mint a Brachiosaurus, a Stegosaurus vagy az Allosaurus. Csendesen üldögélt a termeszvárak oldalán, ha megéhezett, addig ásott, amíg hangyákra nem lelt. A rovarokat hosszú nyelvével nyalogatott fel a földről. Ez magyarázza fogazatának kialakulását is: ilyen táplálkozási szokások mellett nincs szükség fogzománcra, ennek hiánya viszont ideális rágófelületet eredményezett az apró pofában. Hasonló fogai vannak a ma élő állatok közül a földi malacnak és az örvös tatunak. Zhe-Xi Luo és John Wible, a pittsburghi természettudományi múzeum felfedezést jegyző tudósai szerint a hasonlóság csak távoli rokonságot jelent. Ékes bizonyítéka viszont annak – tették közzé a Science-ben megjelentetett tanulmányukban –, hogy az élőlények mennyire egyformán tudnak alkalmazkodni a természetes kiválasztódás hasonló kihívásaira.
origo.hu
Földrengés volt Magyarországon
