Mostanában az iránytalanság a meghatározó a térség tőkepiacain. A kisbefektetőket egyes elemzők a trendforduló várható eljövetelével riogatják, míg mások lovat adnak a spekulánsok alá, és arra biztatják őket, hogy a csökkenő irányzat ellenére vásároljanak. Néhány hét alatt alakult ki ez a némileg pesszimista, de nem meghatározható szemlélet, aminek okát a kereskedők sem tudják pontosan megfejteni. A legtöbb bróker szerint a piacok valamilyen határozott irányt várnak. A hír, amely a parketteket majd megmozgatja, lehet makrogazdasági vagy más jellegű is, a lényeg, hogy berobbanjon a piacra.
Az elmúlt nyolc hónapban látszólag az elért nyereségeket realizálták a befektetők. A mérsékelt forgalom és a gyengülő részvényárak azt jelzik, hogy a térséget többen túlértékeltnek tekintik. A részvényárak hirtelen megugrása, a tőkepiacokba áramló jelentős pénz és a már lefölözhető még nagyobb nyereség arra késztetheti az invesztorokat, hogy a „magukra hagyott” tengerentúli és nyugat-európai tőzsdéken keressenek alulértékelt papírokat. A legjelentősebb tőkekivonás a leglikvidebb piacokon várható. Ezek közül is a varsói és a pesti tőzsdét érdemes kiemelni, ahol a részvényindikátorok 35–75 százalék közötti növekedést produkáltak. A pesti BUX egy év alatt 11 ezer pontról 19 ezer pont közelébe emelkedett, a varsói WIG 20 mutató 1600 pontról 2100 pontra ugrott. Az indikátorok növekedésével párhuzamosan az általuk jegyzett részvények árai is látványos dráguláson estek át.
A közép-európai nemzeti valuták árfolyamai is nagyarányú erősödést mutattak. Ezt részben az aránylag magas kamatokkal, másrészt a tőkepiacokra áramló külföldi tőkével lehetett magyarázni. A nemzetközi befektetési alapok tőkepiaci megjelenésével a nemzeti fizetőeszközök felértékelődtek, az alapoknak eurót, dollárt kellett eladniuk és zlotyt vagy forintot kellett venniük ahhoz, hogy beszállhassanak a „ringbe”. Most viszont, amikor a nemzetközi befektetési alapok kihátrálnak a nagy nyereséggel eladott részvényekből és az abból származó nemzeti valutákból, aránylag olcsó eurót és dollárt kell venniük, és ezzel gyengítik a térség fizetőeszközeit. Magyarán szólva: két bőrt lehetett lehúzni a száguldó feltörekvő tőkepiacokról.
A tőzsdei növekedés feltehető-leg azonban nem állt meg, csak megtorpant. Visszavettek a sebességből a befektetők, óvatosabban mozognak, mert így lehet az esetleges trendfordulót veszteség nélkül kivédeni.
Egyesített tőzsde. Nem egyértelmű, hogy a Budapesti Értéktőzsde Rt. (BÉT) új tulajdonosai mit szeretnének – ez derül ki Andreas Treichl, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója nyilatkozatából, ami a portfolio.hu internetes portálon jelent meg. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke azt szorgalmazza, hogy a magyar tőkepiac, azaz a BÉT Rt. részvényeit vezessék be a pesti börzére. A BÉT Rt. egyik tulajdonosa, az Erste Bank látszólag másképp képzeli el a tőzsdei bevezetést. Andreas Treichl szerint a kelet-közép-európai börzéket egyesítve kellene tőzsdére vinni, az így kialakult tőkepiac székhelyét a pénzügyi szakember Pozsonyba jelölné ki. E város mellett Andreas Treichl szerint adózási szempontok szólnak. Az elnök-vezérigazgató nyilatkozatában a székhely kiválasztását még a következőkkel indokolta: Bécsben az egyesített tőkepiacot mindenki osztrák üzletként kezelné, Prága esetén a magyarok sértődnének meg, Budapest kiválasztásakor a csehek, ha viszont a közös tőzsde Pozsonyba kerül, akkor mindenki egyformán megsértődhet.
