Régiós fordulat előtt

Meddig tartható fenn a növekedés, mekkora nyereségre lehet számítani a közép-európai tőkepiacokon? – e kérdéseket feszegetik mostanában a kisbefektetők. Bár az elemzők még nem fújtak riadót, de a lengyel, a cseh és a magyar tőzsdéken láthatólag megfordult az elmúlt nyolc hónapban tapasztalható trend: a növekedés már nem annyira stabil, mint azt megszokhattuk. A befektetők most a nyugat-európai és tengerentúli piacok felé tekingetnek.

2005. 04. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mostanában az iránytalanság a meghatározó a térség tőkepiacain. A kisbefektetőket egyes elemzők a trendforduló várható eljövetelével riogatják, míg mások lovat adnak a spekulánsok alá, és arra biztatják őket, hogy a csökkenő irányzat ellenére vásároljanak. Néhány hét alatt alakult ki ez a némileg pesszimista, de nem meghatározható szemlélet, aminek okát a kereskedők sem tudják pontosan megfejteni. A legtöbb bróker szerint a piacok valamilyen határozott irányt várnak. A hír, amely a parketteket majd megmozgatja, lehet makrogazdasági vagy más jellegű is, a lényeg, hogy berobbanjon a piacra.
Az elmúlt nyolc hónapban látszólag az elért nyereségeket realizálták a befektetők. A mérsékelt forgalom és a gyengülő részvényárak azt jelzik, hogy a térséget többen túlértékeltnek tekintik. A részvényárak hirtelen megugrása, a tőkepiacokba áramló jelentős pénz és a már lefölözhető még nagyobb nyereség arra késztetheti az invesztorokat, hogy a „magukra hagyott” tengerentúli és nyugat-európai tőzsdéken keressenek alulértékelt papírokat. A legjelentősebb tőkekivonás a leglikvidebb piacokon várható. Ezek közül is a varsói és a pesti tőzsdét érdemes kiemelni, ahol a részvényindikátorok 35–75 százalék közötti növekedést produkáltak. A pesti BUX egy év alatt 11 ezer pontról 19 ezer pont közelébe emelkedett, a varsói WIG 20 mutató 1600 pontról 2100 pontra ugrott. Az indikátorok növekedésével párhuzamosan az általuk jegyzett részvények árai is látványos dráguláson estek át.
A közép-európai nemzeti valuták árfolyamai is nagyarányú erősödést mutattak. Ezt részben az aránylag magas kamatokkal, másrészt a tőkepiacokra áramló külföldi tőkével lehetett magyarázni. A nemzetközi befektetési alapok tőkepiaci megjelenésével a nemzeti fizetőeszközök felértékelődtek, az alapoknak eurót, dollárt kellett eladniuk és zlotyt vagy forintot kellett venniük ahhoz, hogy beszállhassanak a „ringbe”. Most viszont, amikor a nemzetközi befektetési alapok kihátrálnak a nagy nyereséggel eladott részvényekből és az abból származó nemzeti valutákból, aránylag olcsó eurót és dollárt kell venniük, és ezzel gyengítik a térség fizetőeszközeit. Magyarán szólva: két bőrt lehetett lehúzni a száguldó feltörekvő tőkepiacokról.
A tőzsdei növekedés feltehető-leg azonban nem állt meg, csak megtorpant. Visszavettek a sebességből a befektetők, óvatosabban mozognak, mert így lehet az esetleges trendfordulót veszteség nélkül kivédeni.



Egyesített tőzsde.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.