Az oktatási minisztert meglepte, hogy annak ellenére is több mint 500 módosító indítványt nyújtottak be a törvénytervezethez a képviselők, hogy azt a hét szakmai szervezet is támogatja. Magyar Bálint kijelentette: elsősorban olyan indítványokat támogatnak, amelyek nem változtatnak a javaslat alapkoncepcióján. Így például elfogadták, hogy a szenátusnak véleményezési joga legyen az irányító testület döntéshozatala előtt, és a diákigazolványokon angol nyelven is tüntessék fel az okmány nevét. Támogatják azt is, hogy az államilag finanszírozott hallgatók költségtérítés fizetése nélkül léphessék túl két félévvel a minimális képzési időt.
– Magyar Bálint jó liberálisként reguláz, meg sem hallja a szakmai érveket – mondta lapunknak Pósán László, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes tagja. A politikus szerint a miniszter érdektelenségét mutatja az is, hogy csak 537 indítványról tud a valóságos 613 helyett. Hozzátette: csak olyan indítványokat támogat a tárca, amelyek nyelvhelyességi hibákat javítanak ki a szövegben. A tervezet jelenlegi formájában súlyosan csorbítja az egyetemek autonómiáját, hiszen olyan jogköröket ad az iskolától független tagokból álló irányító testületeknek, amelyek korábban az intézményekhez tartoztak. Kollektív büntetéssel – a normatív finanszírozás megvonásával – sújtja az iskolákat és a hallgatókat, ha például az irányító testület nem áll fel határidőre. A politikus szerint ez alkotmányossági aggályokat is felvet, hiszen néhány ember hibája miatt az egész intézmény veszélybe kerülhet.
Visszavonták a Sulinet Expressz pályázatot. Az Oktatási Minisztérium visszavonta a Sulinet expressz néven kiírt pályázatot, a nyertesekkel június 30-ig kötött szerződéseket nem hosszabbítja meg. Ugyanakkor új pályázatot ír ki, amely szerint a beszállítóknak foglalkozniuk kell a garanciális problémákkal is, és hitelre is lehet vásárolni. A miniszter lapunk kérdésére azt mondta, hogy nem a program sikertelensége miatt vonták vissza a pályázatot, hanem azért, mert így újabb garanciákkal védhetik a fogyasztókat. Korábban megírtuk, hogy a tárca honlapján közzétett tanulmány szerint az elköltött állami milliárdok dacára nem emelkedett a számítógéppel ellátott családok száma, hiszen 2004-ben a családok huszonhét százaléka rendelkezett legalább egy számítógéppel, éppen úgy, mint 2003-ban.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő