Tömegével szűnhetnek meg a tanműhelyek

A tanműhelyek és a kisebb szakképző intézetek megszűnésével járhat az új szakképzési konstrukció – derült ki az Oktatási Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közös sajtótájékoztatóján. A tárcavezető szerint ez a szakképzés fejlesztésének helyes útja.

Nemrég megváltoztatta a tanulószerződés rendszerét az Oktatási Minisztérium. Az új szabály értelmében a gyakorlatot biztosító mesterek kötelesek munkadíjat fizetni a tanulóknak. Az öszszeget a minimálbér ötven százalékáig a vállalkozó elszámolhatja a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére. A minimálisan fizetendő díj a minimálbér 15 százaléka.
Korábban megírtuk, hogy több iskola is tiltakozott a rendszer bevezetése ellen. Vannak, akik attól tartanak, hogy a kisvállalkozók bérfizetési kötelezettség esetén nem vállalnak több diákot. Bihall Tamás, az MKIK szakképzési kollégiumának elnöke szerint sok egyéni vállalkozó nem tudja, hogy a tanulóknak fizetett pénzt visszaigényelhetik, ezért ódzkodnak a tanulószerződéstől. Hozzátette: a kamara fontos feladatának tekinti, hogy tájékoztassa őket az új rendszerről.
Akadnak azonban olyan intézmények is, amelyek a tanműhelyek kiürülésétől tartanak. Magyar Bálint oktatási miniszter elismerte: a céljuk az, hogy minél több diák töltse külső szakembernél a gyakorlati időt, így ugyanis élesben tanulhat, és megismerkedik a munkaerő-piaci követelményekkel. Ennek érdekében alakították át a normatív finanszírozási rendszert is: az iskolák az első képzési évben kapják meg a tanulók utáni képzési támogatás 140 százalékát, míg a második évben a 60 százalékát. Így akarják őket ösztönözni arra, hogy segítsék a külső gyakorlati helyek létrejöttét. Abban az esetben azonban, ha létrejön a tanulószerződés, az iskola csak a normatíva 20 százalékát kapja meg. Arra a kérdésre, hogy nem jár-e ez a tanműhelyek és egyes szakképző intézetek megszűnésével, Jakab János szakképzési helyettes államtitkár így válaszolt: az utóbbi években nőtt az iskolák és csökkent a diákok száma. A hatékony képzésnek bizony áldozatául eshetnek a gyenge képzést nyújtó iskolák és tanműhelyek.

Csökkenthetik a képzési támogatást. Még ebben az évben bevezetik a diákazonosító kódot, amellyel nyomon követhető a tanulók sorsa az iskola elvégzése után is – jelentette ki Magyar Bálint. Az oktatási miniszter szerint a rendszer célja az, hogy kiderítsék: az egyes képzések elvégzése után milyen arányban tudnak elhelyezkedni a diákok. A rossz mutatókkal bíró szakokat tízszázalékos normatívacsökkentéssel sújthatják, a jókat pedig ugyanilyen arányú növeléssel jutalmazhatják.