Már akkor nagyokat néztem, amikor 1976-ban kezembe került egy figyelemre méltó, de nem túl mélyenszántó könyv, Capra The Tao Of Physics című műve. (Kb. egy évtized múlva magyarul is kiadták.) Engem ugyanis úgy tanítottak volt, hogy aki fizikus, az nem lehet istenhívő. Elfelejtették megmondani, hogy maga – a hétfőn ötven éve eltávozott – Einstein is az volt. Ki más mondhatta nála bizonyosabban, hogy a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak? Talán a most kedden megválasztott XVI. Benedek pápa, aki nemcsak hitünk őrzője, Isten szőlejének egyszerű munkása, de elsőrangú filozófus is. (Ha már az évfordulóknál tartunk, múlt héten volt a születésnapja.)
Capra könyvében kimutatta, hogy a taoizmus, a hinduizmus, a konfucianizmus, a buddhizmus, a csán és a zen mennyire rokon a modern fizika elméletével. Röviden úgy mondhatnánk, hogy a keleti filozófusok ott kezdték, ahol a nyugati filozófia bevégezte. Az állandó változást vagy a dolgok hullámtermészetét jobban írja le a Bhagavad-Gíta, az Upaniszádok, a Ji King (A változások könyve), mint az európai gondolkodás iskolái. Míg az európai filozófia a valóságot a szubsztanciában (nagyobbrészt az anyagban) kereste, addig mondjuk Csuang-dze a viszonylatokban.
Az sem igaz, hogy Einstein elmélete (ő volt az, akinek két gondolata is volt a múlt században) érthetetlenül bonyolult. Maga Einstein írt egy könyvecskét 1921-ben A speciális és általános relativitás elmélete címmel. Mondjuk egy érettségi nem árt hozzá, de anynyi elég is. Matematikából, ha lehet. Miért pont abból? Mert a biológus azt hiszi, hogy kémikus. A kémikus azt hiszi, hogy fizikus. A fizikus azt képzeli, ő Isten. Isten azt hiszi, hogy ő matematikus.
Einstein, aki saját bevallása szerint egyedül a személyi jövedelemadót nem értette (vagyunk ezzel egy páran), azt írta az 1962-ben már negyedik magyar kiadást megért könyvecske előszavában:
„A jobb érthetőség kedvéért el nem kerülhettem, hogy gyakran ismétlésekbe bocsátkozzam anélkül, hogy az előadás eleganciájára a legkevésbé is ügyeltem volna; lelkiismeretesen ragaszkodtam a zseniális Boltzmann szabályához, amely szerint az elegancia a szabók és csizmadiák dolga.” Ezután a szűkebb értelemben vett speciális relativitást elmagyarázza egy egyenletes sebességgel mozgó vasúti kocsival (a töltéshez viszonyítva „haladó mozgást” végez) meg egy mellette elrepülő hollóval, amelyet a vasúti töltésről figyelünk. A hollót ugyancsak egyenletes vonalban, egyenletes sebességűnek ítéljük. A mozgó vonatról nézve a holló mozgását, igaz, más sebességűnek és más irányúnak, de szintén egyenes vonalúnak és haladónak ítéljük. Ennél egyszerűbben ezt nem lehet elmagyarázni matematika nélkül.
2001-ben jelent meg a Ulysses Press kiadásában Berkeleyben Thomas McFarlane vallástanár, filozófus és matematikus Einstein és Buddha – Párhuzamos mondások című munkája. Ebből szemezgetünk most:
1.
Einstein: Az általános relativitás szerint az űr fogalma bármely fizikai tartalomtól elvonatkoztatva nem létezik.
Buddha: Ha csak egy üres űr van, napok és bolygók nélkül, az űr elveszíti valódi létezését.
2.
Einstein: A fizikai elméletek szabad alkotásai az emberi elmének, még ha úgy látszik is: a külső világ által egyedülálló módon meghatározottak.
Buddha: Minden olyan elképzelés, mint az okság, egymásra következés, atomok, elemi részecskék… a képzelet kitalálásai, a lélek megnyilvánulásai.
3.
Einstein: A megértés iránti szenvedély újra és újra ahhoz az illúzióhoz vezetett, hogy az ember képes pusztán a tiszta gondolkodás által megismerni az objektív világot, mindenféle empirikus megalapozottság nélkül; röviden: csupán a metafizika útján.
Buddha: Csupán azáltal, hogy nevekhez és formákhoz ragaszkodunk, nem véve tudomást arról, hogy nincs más alapjuk, mint magának az észnek működése, tevékenysége, hiba keletkezik, amely elzárja a megszabaduláshoz vezető utat.
4.
Einstein: A mi gondolkodásunkban… a valóságos tárgyaknak jelentést tulajdonítunk. Pedig nagymértékben különböznek attól a benyomástól, amelyet keletkezésükkor éreztünk. Ezt hívjuk mi „igazi létezésnek”… Ilyen fogalmakkal és a köztük lévő elmebeli kapcsolatokkal vagyunk képesek tájékozódni az érzéki benyomások útvesztőjében. Ezek a fogalmak, eszmék, kapcsolatok… fontosabbak számunkra a saját egyéni érzékelésünknél. Végül aligha lesz más belőlük, mint illúzió, hallucináció.
Buddha: Azt tanítom, hogy a tárgyak többféleségének önmagában nincs semmi valósága, csak ahogy az értelemben, a lélekben tükröződik. Ezért olyanok, mint az álom vagy a maya (szanszkrit „illúzió” = Buddha szerint a sokszínű valóság mögött az azonosság) … Az igaz, hogy egy bizonyos értelemben különálló dolgoknak látszanak, de egy másik értelemben, mert nincs igazi személyes jellemzőjük, nem láthatóak, csak elképzelhetőek. Az egyik értelemben megfoghatóak, a másik értelemben nem.
5.
Einstein: Az a hit, hogy a külső világ független az észlelő szubjektumtól, alapja minden természettudománynak. Mivel azonban magának a külső világnak vagy a „fizikai valóságnak” érzékelése csak közvetett módon ad tudást, az utóbbit csak elméleti vizsgálódás útján ragadhatjuk meg. Ebből következik, hogy a fizikai valóságról való tudásunk sosem lehet végleges. Mindig készen kell állnunk, hogy fogalmainkat, elgondolásunkat, azaz magát a fizika axiomatikus alapját megváltoztassuk. Éspedig azért, hogy az észlelt tényeket a legtökéletesebb logikával írjuk le.
Buddha: Miközben Tathagata (Buddha néha szeretett egyes szám harmadik személyben beszélni magáról: tehát „Így ment el az ember”) tanításaiban állandóan használja a fogalmakat és elképzeléseket, a tanítványoknak eszükbe kell vésniök, hogy mindezek a fogalmak és elméletek nem tartoznak a valósághoz. Tathagata, amikor a Dharmáról (tanításainak összességéről) beszél, egy tutajhoz hasonlítja a fogalmakat. Amint a tutaj partot ér, nincs rá többé szükség, el kell dobni. Ugyanígy ezeket a dolgokról való tetszőleges fogalmakat teljesen föl kell adni, amikor elértük a megvilágosodást.
Todomány
Ismerve Einstein humorát, nem tartaná szentségtörésnek, hogy most néhány áltudományos cikkel folytatom. Hiszen ő mondta azt is: Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi se varázslat. Vagy abban, hogy minden az.
Az üvegházhatás néhány okának felsorolása
Főbb források (CO2, metán stb.-n kívül)
Vulkánok
Állati és növényi pusztulás
Radioaktív bomlás
Állati púzások
Maradékok a teremtésből
Óceánok és bizonyos növények párolgása
Más dimenziókból itt maradtak
A legnagyobb részét az üvegházhatásnak mégis az emberek okozzák:
Fogszuvasodás
Emberi púzás
Politikusok, akik a világveszélyről papolnak
Az ENSZ ilyen irányú kutatásainak hulladéka
Atomhulladék
Azoknak a gyáraknak a hulladéka, melyek erdőket vágnak ki, hogy megjelentessék a világveszélyről szóló pamfleteket, könyveket, hírleveleket, dokumentációkat stb.
A harmadik világba történő utazások a világveszély jegyében és az ebből fakadó pazarlás
Bill Gates cégeinek hulladéka
A Jukosz maradéka, piszka
A kínai biciklisták kilehelése
Magának a kínai–orosz–észak-koreai stb. iparnak a melléktermékei
Repülők, vonatok, teher- és személyautók kibocsátása
Keményen dolgozó emberek, akik az egész világot mozgásban tartják (1,76% az egész káros kibocsátás arányában)
Ezt a tanulmányt NEM TÁMOGATTA az NKA, az NKÖM, az alsópajtai korcsma törzsközönsége, az MTV, az MR, a GYOSZ, Jókor Pál primőrtermesztő és az állatkert üvegházainak gondnoka, valamint más vidám intézmények és cégek.
Csak id. Hintócsinyáló
és a svábbogarak
… élik túl az atomháborút. Miként március 19-i számunkban az Inferno Hírügynökség beszámolt róla, id. Hintócsinyáló Benedek friss nyugdíjas unalmában megtanította táncolni a lakásából (is) kiirthatatlan svábbogarakat.
Az idős férfi azóta olyan közel került a bogarakhoz, mint senki más a világon. Átvette egy génjüket, az SB666I. D-t. Ez azt jelenti, hogy egy atomcsapás még egy karcolást se ejtene a férfin, aki nem is öregszik (tovább). A savas esőt úgy issza, mint más a jó sert.
Tudni való, hogy egy közönséges atomtámadás tíz kilométer átmérőjű körében minden élőlény azonnal elpusztul. Kivéve id. H.-t és a svábbogarakat. A svábbogarak egy hónapig is elélnek élelem, egy hétig fej nélkül. A szívük órákig is leállhat, lélegzetüket negyvenöt percig vissza tudják tartani.
Biológusok, biokémikusok és járványkutatók próbálják megfejteni a rejtélyt. Szerintünk több ilyen ember is élhet a világon, mondta dr. Cirkáló János, egy szegedi kutatócsoport (prof. dr. dr. O. P. utáni) helyettes vezetője. Csak olyan egyszerű emberek, hogy nem tudnak különleges tulajdonságaikról.
Mi és más emlősök porrá lennénk egy atomtámadásban, de a nyugdíjas és bogarai összeszednék a megmaradt darabokat, és elkezdenének egy szép, új világot.
Az ember a disznótól
… származik. Darwin tévedett az emberszabású majmokat illetően (is). Bizony mi együtt dagonyáztunk volt a sárban rokonainkkal, akiket most szégyellünk, állapította meg rizikóterápiás alapon a már említett prof. dr. dr. O. P. újszegedi fellegvárában. Nem véletlen, hogy számos vallás tiltja a disznóhúsevést, mondta dr. Hajmeresztő, a professzor asszisztense. De a DNS-ek nem tévednek. Közös ősünk hatvannégymillió évvel ezelőtt létezett.
Nem véletlen, hogy az ember szerveinek átültetésére az állatok közül legjobban a disznó felel meg méretben is; de genetikailag is szinte inkonzekvensek a különbségek. A disznó, miként az ember, mindenvevő. A legintelligensebb háziállat, ez bizonyított tény. Láttak már önök idomított disznót a cirkuszban? Na ugye. A disznó olyan értelmes, hogy nem hagyja magát idomítani.
Képzeljük magunkat azoknak a disznóknak a helyébe, akiket szűk helyen felhizlalnak, majd a vágóhídra hurcolnak. Elég volt! Minden állat egyenlő, de vannak egyenlőbbek! Ide a gyöngyökkel! Okos disznó sakkal álmodik! Találkozzunk egy összeröffenésen.
origo.hu
Mesterségem címere – felismeri, melyik foglalkozásról van szó?
