Kevesen tudják, hogy ön a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke, az utóbbi időben ugyanis a Városmajori Gimnázium igazgatójaként került az érdeklődés középpontjába egy szülői kezdeményezés kapcsán. Nem terhes a nagy népszerűség?
– De igen, jelenleg éppen ennek árnyoldalait érzékeljük. A végzős diákok szüleinek egy része a felvételi pontszámítás igazságtalanságai miatt országos aláírásgyűjtésbe kezdett, és a médiához fordult. Egészen addig támogattam a kezdeményezést, amíg az oktatási tárcával zajlottak az egyeztetések. Ennek eredményeként egyébként módosították a kormányrendeletet, így az oktatási miniszternek lehetősége nyílik a felvételi keretszámok utólagos bővítésére az idén maturálók javára. Ha valóban olyan kevés diákot érint a probléma, ahogy az oktatási tárca állítja, akkor ezzel a változtatással kezelhető a probléma. A médiakampány azonban tovább tartott, és úgy érzem, ez nem tett jót az iskolának. Volt olyan sajtóorgánum, amely végig az iskolánkban készült képeket használta az „érettségibotrány” illusztrálására, pedig semmi közünk nem volt a válsághelyzethez, sőt kifejezetten elkeserített minket, mert a munkánk eredménye vált bizonytalanná.
– Már hónapokkal az érettségi vizsgák megkezdése előtt többször és többen figyelmeztették az oktatási tárcát arra, hogy a gyártás, a csomagolás, a tárolás és a szállítás során túlságosan sok kézen megy át egy-egy feladatsor, mégsem vezettek be óvintézkedéseket. Ön számított a tételek kiszivárgására?
– A hatalmas iratmennyiség és a bonyolult procedúra miatt gondoltam arra, hogy adódnak majd kisebb problémák, de ilyen méretű botrány katasztrófa, illetve a tételek világhálón keresztüli tömeges terjesztése meg sem fordult a fejemben.
– Ön szerint hol történt hiba?
– Úgy tudom, hogy a többi, kétszintű érettségi vizsgát rendező országban egyetlen intézményen belül oldják meg a gyártási, csomagolási és tárolási folyamatot, így csak az iskolai kézbesítésre vagy tárolásra korlátozódik a kockázat. Ezt a veszélyt a biztonságos csomagolással lehetett volna csökkenteni. Az emelt szintű tételeket például nálunk is olyan időzáras csíkkal zárták le, amely az idő előtti felbontásnál elszíneződik, így azonnal láthatóvá válik a szabálytalanság. Ezek a feladatsorok nem is kerültek nyilvánosságra. Úgy gondolom, megtérült volna, ha a középszintű tételeket is ilyen csomagolással látják el.
– A rendőrség is nyomoz az érettségi tételek idő előtti nyilvánosságra kerülése ügyében. A vizsgálat során az iskolákat is ellenőrizték, és 39 intézményben felbontva találták a tételeket. Mit gondol erről?
– Egyrészt azt, hogy a korábbi évek gyakorlatánál sokkal komolyabb szankciókkal kellene sújtani azt az igazgatót, akiről bebizonyosodik, hogy az általa vezetett intézményben a vizsgák előtt felbontották a tételeket. Ha az iskola vezetője nem tudja garantálni az érettségi folyamatának biztonságát, akkor fel kell menteni a pozíciójából. Másrészt erős kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy 39 iskolában az érettségi megkezdése előtt felbontották a tételeket. A rendőrség ugyanis már a történelemvizsgák megírása után vizsgálta az eredeti tételsorok sértetlenségét. Történelemből ugyanis új tételeket kaptunk, és ezek alapján kellett megrendezni a matúrát. A vizsga után miért ne gondolhatta volna azt az igazgatók egy része, hogy most már megnézhetik az azóta érvénytelenné vált feladatokat? A rendőrségi vizsgálat szakmai minőségével szemben is vannak fenntartásaim. A jegyzőkönyv felvétele igen kezdetleges formában történt, amelyet a vezetők – például én sem – kaptak meg aláírásra. Ez számos kétséget ébreszt mindenkiben a tények alaposságát illetően, a felbontott tételek pedig az előbb említett okok miatt nem bizonyítják feltétlenül azt, hogy a cél a dolgozat kérdéseinek előzetes megismerése volt. A tételátadó helyeken hajnalban valóban aláírtunk egy papírt, amin többek között az is szerepelt, hogy ne bontsuk fel az eredeti feladatsorokat, de ezt én is csak véletlenül vettem észre a terjedelmes, többsornyi szövegben.
– Ön szerint az oktatási tárca hogyan kezelte a válsághelyzetet?
– A bajban valóban összefogta a résztvevőket a „116 ezer végzős fiatal közügyének szentsége”, s legalább a kármentés példaszerűen zajlik. Az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont mindent megtett azért, hogy minél előbb megoldja a problémákat. Az oktatási tárca a válsághelyzetben egyeztetésre hívta a szakmai szervezeteket, köztük minket is. A matematikavizsgával kapcsolatban az volt az álláspontunk, hogy a középszintű vizsgát mindenkivel újra kell íratni, hiszen hátrányba kerültek azok, akik nem ismerték a tételeket. A tárca képviselői aztán meggyőztek minket arról, hogy nincs szükség teljes körű ismétlésre, hiszen vannak olyan iskolák, ahol szóba sem kerül a matematikafelvételi, a cél csak a sikeres érettségi.
– A probléma csak az, hogy ha valaki a későbbi években mégis matematikából akar felvételizni, akkor újra kell vizsgáznia, ugyanis az év végi osztályzat nem jogosít fel továbbtanulásra.
– Ez így van. Ezt többször is hangsúlyoztuk a diákjainknak, s ezért nálunk szinte mindenki megismétli a vizsgát, hiszen később nagyon nehéz újra felkészülni a matúrára. Remélem, hogy a többi középiskolában is ennek tudatában döntöttek a tanulók.
– A magyarérettségit nem kellett volna érvényteleníteni?
– Nehéz kérdés. A magyarvizsgán csak feladatcímek kerültek ki, nem komplett tételsorok. Nem ugyanaz matematikából ismerni a feladatokat, mint irodalomból egy esszékérdés címét. Persze ebben az esetben is fennáll az esélyegyenlőtlenség veszélye, de jóval kisebb mértékben, mint a matematikánál.
– Kit vagy kiket terhel a felelősség az érettségibotrány miatt?
– Elsősorban anyagi felelősség terheli az oktatási tárcát. A minisztérium alultervezte az új rendszer finanszírozását. Erre a tényre mi szakmai szervezetek az előkészületek során folyamatosan felhívtuk a figyelmet. Ha a kormányzat eleve annyival többet szánt volna az előkészítésre, illetve a biztonságos lebonyolításra, mint amennyit végül a válság kezelésére költ, akkor talán elkerülhető lett volna ez a katasztrófa. Talán nem volt elég harcos a tárca, amikor forrásokat kellett szerezni. A lebonyolítással kapcsolatban is felelős a minisztérium. Hibázni persze mindenkinek lehet, de a legnagyobb vétket akkor követik el, ha nem vonják le a megfelelő következtetéseket, és nem orvosolják egy esetleges újabb krízishez vezető hiányosságokat. Felelősek persze azok is, akik nem mérték fel, hogy mekkora erkölcsi, anyagi és kulturális kárt okoznak, és tudatosan kiszivárogtatták a feladatsorokat. Remélem, a rendőrség valóban megtalálja őket, mert nem hiszem, hogy néhány tizenéves diák a fő bűnös.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
